Bejelentkezett egy új olajhatalom Magyarországhoz és a Molhoz: csak kérni kell és küldik a szállítmányt – a horvátoknak kell átengednie az Adria vezetéken
A KazMunayGas (KMG) 2025-ben egy próbaszállítmány kazah olajat juttatott el Magyarországra. A 2026-os szállítások a Mol igényeitől, valamint a KMG-csoport számára fennálló kereskedelmi feltételektől függenek.
A Moltól függ, hogy Kazahsztán küld-e olajat Magyarországra
Az olajvállalat emlékeztetett arra, hogy korábban keretmegállapodást kötöttek a Mollal az olajszállításokról, amely alapján a szállítások a magyar fél kérésére történnek.
A kazah cég azt is közölte, hogy
tavaly augusztusban érkezett az első olajszállítmányuk Magyarországra Horvátországon keresztül, és 85 ezer tonnát tett ki.
A tengeri szállítást a novorosszijszki kikötőből a horvátországi Omisaljba a Kazmortransflot, a KMG leányvállalata végezte. A kikötőtől a végső célállomásig – a százhalombattai finomítóig – az olajat az Adria vezetéken keresztül szállították, amelyet a horvát Janaf üzemeltet.
A kazahok úgynevezett CPC olajat küldtek, amely egyike annak a 14 kőolajfajtának, amelyet a Mol már tesztelt a Pozsonyi Finomítóban is, és ezt a típust rendszeresen importálja is a régióba.
Az orosz állami Interfax hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a KazMunayGas a kazah állam nemzeti olaj- és gázipari vállalata, amely a szénhidrogének kutatásával, kitermelésével, finomításával és szállításával foglalkozik, és az állami érdekeket képviseli az ágazatban.
Arról, hogy a Mol szerződést kötött a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal, a Világgazdaság is beszámolt augusztusban. A magyar olajtársaság az ügyletet akkor azzal is indokolta, hogy az olajszállítás diverzifikálásával tovább erősödik a kelet-közép-európai régió ellátásbiztonsága.
A Mol és a KMG kapcsolata 2004-ig nyúlik vissza, 2024 év vége óta a két cég stratégiai partnerként keresi a lehetőségeket a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a technológiatranszfer, valamint a kőolajellátás és a petrolkémia területén.
A keretmegállapodás fő célja a Mol technológiájának kazahsztáni alkalmazása és a már meglévő kutatás-termelési együttműködés bővítése. A kazah és a magyar vállalat a kínai Sinopeckel közösen indított gázkitermelést a kazahsztáni Rozskovszkij-mezőn.
A kazah olajat máshol is szeretik Európában
Ezt mutatja, hogy Nagy-Britannia március közepén engedélyt adott a szankcionált Transzneftnek, hogy továbbra is részt vegyen eme nyersanyag szállításában. A döntés 2026. március 19-től 2028. március 18-ig érvényes, és gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a vállalat és leányvállalatai olajat szállítsanak és vásároljanak azzal a feltétellel, hogy az érintett nyersolaj nem lehet orosz tulajdonban.
A szabályozás egyértelműen kimondja: kizárólag olyan kazah olajról lehet szó, amely csak áthalad Oroszországon, vagy onnan indul tovább, de nem kötődik orosz szereplőkhöz. Vagyis a rendszer működhet, de szigorúan ellenőrzött keretek között.
Kazahsztán 2023 óta szállít olajat Németországba a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és a mennyiség folyamatosan nő. 2025-ben 2,1 millió tonna érkezett ezen az útvonalon, 2026-ra pedig már 2,5 millió tonnával számolnak.
Ez nem elhanyagolható tétel egy olyan időszakban, amikor Európa folyamatosan új forrásokat keres.
Az ország olajának mintegy 80 százaléka a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium rendszerén keresztül jut el a világpiacokra, amelynek tengeri terminálja az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében található. Azaz az orosz infrastruktúra megkerülése jelenleg szinte lehetetlen.
A kazah olaj kulcsfontosságúvá vált Európa számára
Európa energetikai helyzete egyre nehezebbé válik, amelyben a kazah olaj egy kapaszkodó lehet a gazdaságnak.
Mint arról lapunk is beszámolt, a Barátság kőolajvezetéken január 27. óta nem jön orosz olaj, ami a szlovák, illetve a magyar gazdaságot látta el. Az ukrán állami vezetékkezelő vállalat, az Ukrtransznafta április elején hivatalos közbeszerzést hirdetett a bródi lineáris termelésirányító állomás rekonstrukciójára, amit Oroszország lebombázott. A munkálatok tervezett időtartamának 20 hónapot jelöltek meg.
Eközben február 28-án kitört az iráni háború is, ami átterjedt az egész Közel-Keletre, aminek következtében a világ legnagyobb olajexport-országai kénytelenek voltak leállítaniuk a kivitelüket, ami pedig energiaárrobbanást hozott Európába.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) március elején történelmi léptékű, 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalék felszabadításáról döntött, ám ez csak lassítani tudta az árak emelkedését, ám megfékezni nem.
Összességében Európát energiakrízis fenyegeti.
Nem meglepő, hogy az Európai Bizottság olajpiaci vészforgatókönyveket sürget, azonban ennek fő állításai már ugyancsak megrökönyödést váltottak ki: arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt időben, összehangoltan kell felkészülniük az olaj- és üzemanyag-ellátás esetleges zavaraira. Ennek érdekében
- a lakosság inkább otthonról dolgozzon,
- hajtson lassabban az autópályákon
- és tankoljon kevesebbet.
Közben a magyar kormány védett árakat vezettek be az üzemanyagokra – amelyet Brüsszel megtámadott –, míg több európai országban más intézkedésekkel próbálják mérsékelni az elszálló benzin- és dízelárak miatti lakossági és vállalati terheket.
A magyar gazdaság helyzetét az is nehezíti, hogy a Mol a horvátokkal viaskodik az Adria olajvezeték használatáról. Az Adria-vezeték kapacitástesztjéről nincs megállapodás, a tranzitdíj mértékével kapcsolatos vitában pedig mérföldekre esik egymástól a Janaf és a Mol álláspontja.
