Óriási bajban lehet Marc Zuckerberg: több ezer főt akar kirúgni a Meta egy belső körlevél szerint – akár még további elbocsátások is jöhetnek
A Meta újabb nagyszabású leépítésre készül: a vállalat belső körlevele szerint a dolgozók 10 százalékától, vagyis mintegy nyolcezer embertől válhat meg, miközben további hatezer nyitott pozíció betöltését is leállítja. Mark Zuckerberg minden korábbinál agresszívebben csoportosítja át a forrásokat a mesterséges intelligencia fejlesztésére, miközben a cég egyre nagyobb nyomás alatt próbálja felvenni a versenyt az OpenAI-jal, a Google-lel és az Anthropickal.
A csütörtökön kiküldött belső tájékoztató szerint az elbocsátások május 20-án kezdődnek. A Bloomberg elsőként számolt be a tervekről, amelyek a Meta idei több kisebb leépítési hullámát követik. A vállalat hivatalosan továbbra is a „hatékonyság javításával” indokolja a lépéseket, a háttérben azonban egyértelműen az áll, hogy Zuckerberg az MI-versenyben próbál felzárkózni – írja a CNBC.
A Meta az elmúlt években már több hullámban csökkentette a létszámot.
A metaverzumhoz kapcsolódó projekteken dolgozó munkatársak mintegy 10 százalékát küldték el januárban,
ami körülbelül ezer embert jelentett a Reality Labs üzletágban. Márciusban újabb több száz dolgozót bocsátottak el a Facebook, a Reality Labs, az értékesítés és a globális működés területéről.
A vállalat emellett a külsős beszállítók szerepét is csökkenti. A tartalommoderálás egy részét korábban alvállalkozók végezték, ezt azonban egyre inkább a mesterséges intelligenciára bízza a Meta. Ez nemcsak költségcsökkentést jelent, hanem azt is, hogy a cég a működés szinte minden területén automatizálást próbál bevezetni.
A legfrissebb éves jelentés szerint a Meta 2025 végén világszerte 78 865 embert foglalkoztatott, szemben a 2022 végi 86 482 fővel. A járvány utáni technológiai fellendülés idején a vállalat gyors ütemben bővítette az állományát, most azonban ennek jelentős részét visszavágja. Ha a mostani nyolcezres leépítés teljes egészében megvalósul, a létszám újabb jelentős szinttel csökkenhet.
AI-nagyhatalommá kell tenni a Metát
Zuckerberg első számú célja jelenleg az, hogy a Meta erősebb szereplő legyen a mesterséges intelligencia piacán. A cég a hónap elején mutatta be első jelentősebb új MI-modelljét azóta, hogy nagy költséggel megszerezte a Scale AI korábbi vezetőjét, Alexandr Wangot. Ez azt jelzi, hogy a vállalat nem pusztán fejlesztési versenyt fut, hanem vezető pozíciót akar kiépíteni egy olyan piacon, ahol jelenleg más szereplők diktálják a tempót.
A héten az is kiderült, hogy
a Meta egy új belső megfigyelőrendszert vezetett be a dolgozóknál.
A Model Capability Initiative nevű eszköz a céges számítógépeken rögzíti többek között a billentyűleütéseket és az egérhasználatot. A vállalat szóvivője szerint ezekre az adatokra azért van szükség, hogy mesterséges intelligenciával működő ügynököket képezzenek.
Ez a lépés újabb érzékeny kérdést vet fel a cégen belül: miközben emberek ezreit bocsátják el az MI-finanszírozás érdekében, a bent maradó dolgozók munkáját is egyre szorosabban figyelik, részben éppen azért, hogy a jövőben még több feladatot automatizáljanak.
A Meta nincs egyedül ezzel a stratégiával. A technológiai szektorban újra felgyorsultak az elbocsátások:
- a Microsoft csütörtökön megerősítette, hogy önkéntes kivásárlási programot indít egyes amerikai dolgozóknak,
- míg az Amazon januárban jelentette be, hogy mintegy 16 ezer vállalati állást szüntet meg.
A nagy technológiai cégek egyszerre próbálják finanszírozni az egyre drágább MI-fejlesztéseket és fenntartani a befektetői bizalmat.
A Meta első negyedéves gyorsjelentését szerdán teszi közzé, az Alphabet, az Amazon és a Microsoft számaival együtt. A befektetők most nemcsak a bevételi adatokat figyelik majd, hanem azt is, hogy Zuckerberg meddig hajlandó elmenni azért, hogy a Meta ne maradjon le az MI-versenyben. A részvény árfolyama csütörtökön 2,4 százalékkal esett, éves szinten pedig gyakorlatilag stagnál.
Zuckerberg már AI-klónnal helyettesítené magát
A Meta egy mesterséges intelligencián alapuló, fotorealisztikus digitális Zuckerberg-klónt fejleszt, amely a dolgozók kérdéseire válaszolhat, visszajelzést adhat, és akár stratégiai iránymutatást is közvetíthet a vezérigazgató stílusában. A cél az, hogy a közel 79 ezer fős vállalatnál erősebb legyen a közvetlen kapcsolat a felső vezetés és az alkalmazottak között, miközben a cég egyre több belső folyamatot automatizál.
A rendszer gyorsabb döntéshozatalt és alacsonyabb működési költségeket ígér, de komoly kockázatokat is felvet a hitelesség, az elszámoltathatóság és az adatbiztonság terén.
Problémát jelenthet az is, hogy a generatív mesterséges intelligencia hibás válaszokat adhat, ami egy nagyvállalatnál közvetlen üzleti és pénzügyi következményekkel járhat. A fejlesztés emellett a munkahelyekre, a vezetői döntéshozatalra és a vállalati kultúrára is hatással lehet, miközben szabályozási és reputációs veszélyeket is hordoz.
