Ismét menekülnek a tankerek a Közel-Keletről: bedugult a világ legfontosabb olajútvonala – Irán tovább mélyítheti az energiaválságot
Ismét drámaian visszaesett a tankerforgalom a Hormuzi-szorosban, miután a közel-keleti háborús helyzet miatt a hajótársaságok és biztosítók tömegesen hátráltak ki a térségből. A világ olaj- és LNG-szállításának ötöde ezen az útvonalon halad át, így a fennakadások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az egész globális gazdaságra.
A világ egyik legfontosabb tengeri útvonala gyakorlatilag bénulásközeli állapotba került. A Hormuzi-szoroson, ahol normál esetben a globális olaj- és LNG-szállítás közel ötöde halad át, most csak elvétve közlekednek tankerek. A térségben zajló háborús konfliktus és Irán de facto blokádja miatt a hajózási forgalom minimálisra csökkent.
Ismét hajózhatatlanná vált a Hormuzi-szoros
A Bloomberg beszámolója szerint a szupertankerek többsége elhagyta vagy elkerüli a térséget, a hajótulajdonosok és biztosítók pedig nem akarnak több milliárd dolláros rakományokat veszélyeztetni. A biztosítási díjak többszörösükre emelkedtek, egyes hajók pedig egyszerűen visszafordultak a szoros közeléből.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy még mindig több száz kereskedelmi hajó vesztegel a Perzsa-öbölben. A Financial Times szerint körülbelül 20 ezer tengerész rekedt a hajókon, miközben a hosszú várakozás miatt már műszaki és ellátási problémák is jelentkeznek.
Bár az elmúlt napokban néhány LNG-szállító tanker és olajszállító hajó ismét áthaladt a szoroson Pakisztán, India és Kína felé, ez továbbra is csak töredéke a korábbi forgalomnak.
A legtöbb hajó csak külön engedéllyel vagy speciális útvonalon próbál kijutni a térségből, ezek nélkül ugyanis könnyen az iráni hadsereg célpontjává válhatnak.
A piacok közben idegesen figyelik az eseményeket. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legkritikusabb pontja, ezért minden fennakadás azonnal megjelenik az olaj- és gázárakban. Bár az elmúlt napokban némi enyhülés látszott az árfolyamokban, az elemzők attól tartanak, hogy egy újabb katonai incidens ismét brutális drágulást indíthat el.
Az Egyesült Arab Emírségek állami olajcégének vezetője, Sultan Al Jaber szerint még akkor sem állna helyre gyorsan a normál forgalom, ha a konfliktus azonnal véget érne. Szerinte legalább 2027-ig eltarthat, mire a szoros teljes kapacitással működhet újra.
A válság nemcsak az energiaárakat fenyegeti. A tengeri szállítás akadozása miatt nőnek a műtrágya-, szállítási és ipari költségek is, ami újabb inflációs hullámot indíthat el világszerte. A Hormuzi-szoros körül kialakult helyzet így már messze nemcsak közel-keleti konfliktus, hanem az egész világgazdaság egyik legnagyobb idei kockázata.
Az olajpiac már a békét árazza – de vajon igaza lesz?
Egyre több szupertanker jut át a Hormuzi-szoroson, és a békemegállapodás is közel lehet már a piacok szerint. Az olajár ennek megfelelően száz dollár alá süllyedt.
