IMF: megvan a friss adóslista, rutinos versenyzőket is találni az országnevek között
Argentína jelenleg messze a világ legnagyobb IMF-adósa: fennálló hitelállománya közel négyszerese a második helyezett Ukrajnáénak – írja az Origo az IMF 2026 áprilisi adataira hivatkozva. Az ország évtizedek óta visszatérő gazdasági problémákkal küzd, amelyeket hiperinfláció, devizaválságok és ismétlődő IMF-programok kísérnek. A több mint 60 milliárd dolláros hitelállomány mögött hosszú évekre visszanyúló gazdasági instabilitás húzódik meg. a lista élén tehát toronymagasan Argentína áll, de a GDP-arányos eladósodottság alapján egészen más országok kerülnek előtérbe.
Ezek a legnagyobb IMF-hitellel rendelkező országok
Az alábbi táblázat a 15 legnagyobb IMF-adóst mutatja be a teljes, 83 országot tartalmazó listából:
| Helyezés | Ország | IMF-tartozás (millió USD) |
|---|---|---|
| 1 | Argentína | 60 176 |
| 2 | Ukrajna | 15 481 |
| 3 | Egyiptom | 10 669 |
| 4 | Pakisztán | 10 500 |
| 5 | Ecuador | 10 082 |
| 6 | Elefántcsontpart | 5 189 |
| 7 | Kenya | 4 216 |
| 8 | Banglades | 4 157 |
| 9 | Ghána | 3 947 |
| 10 | Angola | 3 510 |
| 11 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 3 201 |
| 12 | Costa Rica | 2 555 |
| 13 | Etiópia | 2 541 |
| 14 | Srí Lanka | 2 537 |
| 15 | Jordánia | 2 371 |
A lista alapján jól látszik, hogy a nagyobb gazdaságok mellett számos fejlődő ország is jelentős IMF-finanszírozásra szorul. Eközben több tucat ország egymilliárd dollárnál kisebb hitelállománnyal rendelkezik – hívja fel a figyelmet összeállításában a lap.
GDP-arányosan Suriname a legeladósodottabb
Nemcsak a hitel összege számít: az is kulcsfontosságú mutató, hogy az IMF-tartozás mekkora terhet jelent az adott ország gazdaságához képest. Ebben az összevetésben Suriname áll az első helyen.
| Helyezés | Ország | IMF-tartozás a GDP arányában (%) |
|---|---|---|
| 1. | Suriname | 10,5 |
| 2. | Argentína | 8,7 |
| 3. | Közép-afrikai Köztársaság | 8,6 |
| 4. | Gambia | 7,8 |
| 5. | Ecuador | 7,3 |
| 6. | Ukrajna | 6,9 |
| 7. | Barbados | 6,8 |
| 8. | Seychelle-szigetek | 6,6 |
| 9. | Dél-Szudán | 6,2 |
| 10. | Sierra Leone | 6,1 |
| 11. | Jamaica | 5,6 |
| 12. | Elefántcsontpart | 5,3 |
| 13. | Ruanda | 4,8 |
| 14. | Libéria | 4,7 |
| 15. | Madagaszkár | 4,7 |
Suriname példája jól mutatja, hogy egy kisebb gazdaság számára az IMF-hitel jóval nagyobb terhet jelenthet, mint egy fejlettebb ország esetében. A dél-amerikai állam a 2020-as évek elején súlyos gazdasági válságba került. Az évekig tartó költségvetési fegyelmezetlenség, az olajbevételek visszaesése és a növekvő külső adósság végül államcsődhöz vezetett. Az IMF támogatásával elindított reformprogram célja az infláció megfékezése és az államháztartás stabilizálása volt, azonban ez komoly megszorításokkal és valutaleértékeléssel járt.
Mi az az SDR, amiben az IMF nyilvántartja a hiteleket?
Az IMF nem hagyományos valutában tartja nyilván a hiteleket, hanem úgynevezett SDR-ben (Special Drawing Rights – különleges lehívási jog). Ez egy nemzetközi tartalékeszköz, amelyet 1969-ben hoztak létre.
Az SDR értékét öt jelentős világvaluta alkotja:
Az IMF által biztosított SDR-eket az országok később kemény valutára válthatják át. A jelenlegi számítások szerint 1 SDR hozzávetőlegesen 1,44 amerikai dollárnak felel meg.
Az IMF egyszerre mentőöv és vitatott szereplő
A Nemzetközi Valutaalap szerepe évtizedek óta megosztja a közgazdászokat és a politikusokat. Támogatói szerint az IMF nélkül számos ország pénzügyi rendszere összeomlana, míg a kritikusok úgy vélik, hogy a hitelprogramokhoz kapcsolódó megszorítások súlyos társadalmi terheket okoznak.
Az IMF által előírt reformok gyakran járnak:
- állami kiadáscsökkentéssel,
- adóemelésekkel,
- valutaleértékeléssel,
- szociális megszorításokkal.
Ezek rövid távon politikailag rendkívül népszerűtlen intézkedések lehetnek, ugyanakkor az IMF szerint hosszabb távon a gazdasági stabilitás helyreállítását szolgálják.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
