Németország ismét Európa vezető katonai ereje lehet: félelmetes hadsereg építésébe kezdett
Németország 2026 áprilisában tette közzé történetének első önálló katonai stratégiáját, amely a korábbi évtizedek biztonságpolitikai doktrínáitól való határozott elmozdulást tükrözi.
A dokumentum célja Németország regionális vezető szerepének rögzítése
Donald Trump amerikai elnök nemrégiben bejelentette, hogy ötezerrel csökkenti az amerikai erők létszámát Németországban. A NATO-szóvivője szerint a csapatkiigazítás hangsúlyozza annak szükségességét, hogy Európa továbbra is többet fektessen be a védelembe, és nagyobb felelősséget vállaljon a közös biztonságért. Ez egybecseng a berlini ambíciókkal:
Az új német katonai stratégia szerves folytatása annak a folyamatnak, amelyet a német politika 2022-ben „korszakváltásként” (Zeitenwende) hirdetett meg. Három nappal Oroszország ukrajnai inváziója után Olaf Scholz német kancellár, a korábbi évtizedekre jellemző katonai önkorlátozás politikájával szakítva, új intézkedések sorát jelentette be. Ezek közül védelempolitikai szempontból a legfontosabbak az egyszeri, 100 milliárd eurós különalap (Sondervermögen) létrehozása a Bundeswehr modernizálására, valamint a védelmi kiadások GDP 2 százalékára emelése volt. Mindkét döntés valódi korszakváltást jelzett, hiszen, bár a német haderő potensnek számított, az elégtelen források miatt alacsony volt a hadrafoghatóság, lassúak és problémásak a beszerzési programok, és túlbürokratizált az intézményrendszer.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a stratégia 2026. április 22-i bemutatásakor tartott sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a dokumentum célja Németország regionális vezető szerepének rögzítése. Kijelentette: a szövetségi kormány ambíciója, hogy a Bundeswehr legyen a „legerősebb konvencionális hadsereg Európában”, a NATO-n belül. Pistorius külön kiemelte a tartalékosok szerepének átértékelését is, fogalmazása szerint a jövőben a tartalékállomány „a hivatásos állománnyal egyenrangú” pillérét alkotja a nemzeti védelemnek.
Az új szempontok egyike, hogy a jövőben nem különítenek el többé forrásokat párhuzamosan a nemzeti védelemre és a külföldi válságkezelő missziókra; a haderőnek olyan univerzális képességekkel kell rendelkeznie, amelyek a legmagasabb intenzitású szövetségi védelmi konfliktusban is megállják a helyüket.
Ennek kimondása azért volt szükséges, mert a hidegháború óta a hazai, területvédelemre rendelkezésre álló erők általában alacsony készenlétben, elhanyagolt, elavult technikával és képességekkel rendelkeztek, míg a nemzetközi missziókra kijelölt alakulatok vagy csoportosítások kapták meg a hatékony működéshez és harckészültséghez szükséges extra forrásokat. Ez nem német sajátosság volt, a legtöbb európai NATO-tagország hadereje is ilyen – nyíltan soha el nem ismert – kétszintű haderővel rendelkezett (és rendelkezik még most is) – fogalmazott az Oeconomus.
Az új német katonai stratégia a nemzetközi környezet változásának reális felmérését és a szükséges német válaszok megtalálását ígéri
Ha Berlin végighalad az elkövetkező több mint tíz évben a stratégia által kijelölt úton, akkor valóban Európa vezető katonai erejévé válhat majd. Ehhez azonban az kell, hogy a védelmi kiadásai a tervezett növekedés mentén haladjanak.
Ha Németország 2029-re eléri a hágai NATO-csúcson vállalt 3,5 százalékos védelmi költségvetést GDP-arányosan, akkor mintegy 160 milliárd eurós büdzsével tervezhetne a védelmi minisztérium, ami 50 százalékkal több, mint a 2025-ös költségvetés.
A források előteremtése mellett a másik strukturális kihívás a tervezett 460 ezer fős létszám elérése lesz. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a jelenleg 185 ezer fős aktív állományhoz további 75 ezer főt kell találni az egyébként feszes német munkaerőpiacon a következő tíz évben. Emellett egy 200 ezer fős tartalékos állományt is ki kell alakítani, ahol elsősorban a motiváció megtalálása jelenti majd a kihívást – írta cikkében az Origo. Ugyanakkor, ha mindezek sikerülnek, és a nemzetközi biztonsági környezet nem változik érdemben, akkor Berlin ismét Európa vezető katonai ereje lesz, és az USA nélküli európai elrettentés felé is közelebb kerül a kontinens.
