Az olajellátás csak rosszabb lesz, hiába ér véget az iráni háború, sokáig kell magas árakra számítani
A közeljövőben tovább szűkül majd a globális olajellátás még abban az esetben is, ha véget ér az iráni háború, mert hosszú időbe telik, mire újraindul a szállítás a Perzsa-öböl országaiból, és a tankerek elérik a finomítókat a világ különböző pontjain. Közben vészesen csökkennek az olajtartalékok, Donald Trump, a legnagyobb exportőr Egyesült Államok elnöke ennek ellenére nem hajlandó korlátozni a rekordokat döntő kivitelt.
A Hormuzi-szoros lezárása okozta globális energiasokk kezelésére a világ már felhasznált minden eszközt, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagállamai több mint 400 millió hordó olajat szabadítottak fel a stratégiai tartalékokból, Washington pedig ideiglenesen feloldotta az orosz és iráni olaj vásárlását tiltó szankciókat, hogy enyhítse a piaci nyomást.
A nagy energiacégek és befektetési bankok vezetői és piaci elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy az olajellátás zavarainak hatása még nem érezhető a világgazdaságban, mivel
hónapokba telik, mire a közel-keleti termelés és export visszatér a háború előtti szintre.
Közben a tartalékokat éppen abban az időszakban merítik ki gyors ütemben, amikor a finomítók és a kiskereskedők általában felhalmozzák a készleteket, hogy felkészüljenek az északi féltekén a nyári csúcsigényre, a nyaralással kapcsolatos autózás, légi közlekedés, valamint a mezőgazdaság és a teherszállítás miatti fogyasztásnövekedésre.
Tarthatatlan ütemben pörög az amerikai export
Patrick Pouyanne, a TotalEnergies vezérigazgatója a múlt héten úgy becsülte, hogy már legalább 500 millió hordót felhasználtak a globális szénhidrogénkészletekből. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok körülbelül 460 millió hordó tartalékkal rendelkezik, ami gyorsan apad, mert tarthatatlan ütemben, rekordon pörög az export.
A Kpler árupiaci adatszolgáltató összesítése szerint áprilisban az amerikai olajkivitel 5,2 millió hordóra ugrott, a texasi Corpus Christi exportterminál története legforgalmasabb negyedévét zárta, miután a világ minden részéről özönlenek a tankerek az ország kikötőibe.
A trend hasonló a feldolgozott termékek esetében is: a Financial Times tudósítása szerint múlt héten több mint napi 8,2 millió hordó üzemanyagot adtak el külföldre, ami 20 százalékkal több az egy évvel ezelőtti mennyiségnél.
A brit gazdasági lap emlékeztetett, hogy ha maradnak a magas olajárak, akkor az amerikai energiacégek bevétele az idén hatvanmilliárd dollárral növekszik.
A hiány akkor kezdődik, amikor elfogynak a készletek
Donald Trump elnök nem akarja levágni az aranytojást tojó tyúkot, ezért nem hajlandó korlátozni az exportot, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban is egyre drágább az üzemanyag, a benzin átlagára négyéves csúcson jár gallononként 4,5 dollárral, ami majdnem kétdolláros emelkedés a háború előttihez képest, és gondokat okozhat a republikánusok számára a novemberi időközi választáson.
„A helyzet egyre kellemetlenebbé válik a kormány számára” – állítja Robert Yawger, a Mizuho Securities árucikkszakértője.
Ha a benzin ára eléri az öt dollárt, akkor kénytelenek lesznek előhúzni az exporttilalom-kártyát
– tette hozzá.
Jeff Currie, a Carlyle magántőke-társaság energiaügyi főtanácsadója szerint a rekordexport azt jelenti, hogy az amerikai olajkészletek gyorsan csökkennek, hogy lépést tudjanak tartani a tengerentúli kereslettel, a dízelkészletek például 20 éves mélyponton vannak.
„A hiány nem akkor kezdődik, amikor leáll a kínálat, hanem akkor, amikor elfogynak a készletek” – emlékeztetett.
A Bloomberg tudósítása szerint azonban Trump kitart a véleménye mellett. „Nincs szükség az olaj- és kerozinexport korlátozására. És fantasztikusan sok olajunk van” – mondta csütörtökön újságíróknak Washingtonban.
A közel-keleti válságnak köszönhetően az Egyesült Államok a múlt héten a második világháború óta először vált nettó kőolajexportőrré – egy évtizede még a világ legnagyobb importőre volt.
Csak akkor csökken majd az ár, ha normalizálódik az olajellátás
Trump folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az olajárak gyorsan csökkennek majd, ha véget ér a háború, és a Reuters elemzői szerint ez valószínűleg igaz is lesz majd a határidős jegyzésekre. A ténylegesen rendelkezésre álló, fizikai kőolaj és üzemanyagok ára azonban csak akkor esik majd vissza a korábbi szintre, ha normalizálódik az ellátás.
A brit hírügynökség által megkérdezett szakérők ezért úgy vélik, hogy a Brent ára a határidős jegyzésekben átlagosan 86,38 dollár marad az idén hordónként; januárban még 62 dollár körüli összeget prognosztizáltak.
Az árakat megtámasztja majd, hogy a kereslet is magas marad a konfliktus lezárása után,
mivel az országok és energetikai cégek világszerte fel akarják majd tölteni a készleteket, és újraindítani a leállított termelőegységeket.
Ausztrália például a héten jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés tervezete tartalmaz egy 10,7 milliárd dolláros kiadási csomagot az ország üzemanyag- és műtrágyaellátásának biztosítása érdekében.
Emellett a világ harmadik legnagyobb LNG-termelő országában a jövőben az exportőr vállalatoknak a gázkitermelésük 20 százalékát a hazai piac ellátására kell fenntartaniuk.
Mennyi olaj és LNG esett ki a világpiacról?
Hatalmas mennyiséget kell pótolni: a Rystad Energy becslése szerint eddig mintegy 600 millió hordó olaj esett ki a piacról – ez 1,2-2 milliárd hordóra nő, mire a készletszintek visszatérnek a normális szintre, abban az esetben, ha a szállítás május végén kezd normalizálódni.
Összehasonlításképpen: ez
az 1,2-2 milliárd hordó a háború előtti globális készletek 16–27 százalékának felel meg.
Hasonló a helyzet a földgázzal is, a katari termelés leállítása és az elszenvedett károk miatt
- a készletveszteség 30-50 millió tonna LNG lesz,
- ami az éves globális ellátás 7–11 százaléka.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint az amerikai üzemanyagkészletek nyár végére körülbelül 198 millió hordóra csökkennek, ami az eddigi legalacsonyabb szint lesz. Kormányzati adatok szerint május 1-jén már 220 millió hordó alá esett, amire 2014 óta nem volt példa.
