Az olajár szárnyal, az orosz exportőrök mégsem örülnek – az erős rubel megfojtja az orosz gazdaságot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz orosz rubel tartós erősödése egyre súlyosabb terhet ró az ország nyersanyagexportőreire, és szükségessé teszi, hogy az árfolyam nagyjából 90 rubel közelébe gyengüljön dolláronként – jelentette ki Alexander Vedjahin, a Sberbank egyik vezető tisztségviselője.
A Sberbank az idei áruexport-bevételekre vonatkozó előrejelzését 27 százalékkal, 491 milliárd dollárra emelte, miután a közel-keleti háború hatásai nyomán a Hormuzi-szoros gyakorlatilag bezárult. Ez az olajárak meredek emelkedéséhez vezetett: a Brent típusú nyersolaj ára áprilisban 120 dollár fölé emelkedett.
Az orosz Ural típusú kőolaj átlagárát a Sberbank idén 10-15 dollárral magasabbra becsüli a kormány konzervatív, hordónkénti 59 dolláros előirányzatánál. A nyersanyagpiacok általános drágulása a gabonát és a műtrágyát sem hagyta érintetlenül,
utóbbiak exportőreiként Oroszország ezekből is profitálhat.
Az exportbevételek beáramlása azonban egyúttal erősítette a rubelt is: az orosz deviza az elmúlt két hónapban mintegy 12 százalékot erősödött, jelenleg 71 körül jár dolláronként, míg 2025 eleje óta a rubel több mint 55 százalékot emelkedett a dollárhoz képest. Vedjahin szerint az erőre kapott rubel azonban komoly gondot okoz.
„Szólnunk kell az erős rubelről is, amely jelentős nyomást helyez az exportőrökre. Ez kihat a cégek bevételeire és ezáltal a költségvetésre is: a vállalatok által dolláron szerzett nyereséget nagyrészt felszívja az árfolyam-erősödés” – fogalmazott a vezető a szentpétervári gazdasági fórum előtt.
Lassú növekedés, magas reálkamat
A Reuters emlékeztet: az orosz gazdaság tavaly nagyjából 1 százalékos növekedéssel zárt, és az idei évre is mindössze 0,4 százalékos bővülés várható a kormányzati előrejelzés szerint. A Sberbank valamivel optimistább: 0,5 és 1 százalék közötti növekedést vár 2026-ra.
Vlagyimir Putyin elnök arra szólította fel az olajvállalatokat, hogy a magas árakból fakadó exportbevételeket adósságaik törlesztésére fordítsák. A Sberbank-vezető szerint azonban a cégek nem törlesztésre, hanem hitelátstrukturálásra törekednek. A jegybank alapkamata jelenleg 14,5 százalékon áll, és lassabban csökken az inflációnál, ez azt jelenti, hogy a reálkamat valójában emelkedik.
Vedjahin szerint ez különösen nehéz helyzetbe hozta a fémipart, az erdészeti szektort és a szénbányászatot.
A jelenlegi alapkamat mellett beruházási célú hitelezési növekedés nem mutatkozik, és a közeljövőben sem várható
– mondta, az éves hitelvolumen bővülését 10-12 százalékra becsülve, amit döntően a rövid lejáratú, operatív finanszírozási igények hajtanak.
Mivel az infláció az elmúlt hetekben mérséklődött, Vedjahin szerint a jegybank június 19-i kamatdöntő ülésén a szokásos 50 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágást is végrehajthat. A fogyasztói kereslet növekedést élénkítő szerepével kapcsolatban a Sberbank-vezető szkeptikus.
Álláspontja szerint sem a háztartásoknak, sem az államnak nincs elegendő mozgásterük ehhez. „Ismerjük a költségvetés helyzetét, nincs titok: konszolidáció várható. Véleményem szerint a jelenlegi külső körülmények között 2026 végéig nem számíthatunk fogyasztói fellendülésre” – zárta gondolatait.
