Szükségesnek tartjuk az öngondoskodást, de nem teszünk érte

Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki, miközben ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék. A munkavállalók 75 százaléka mégis úgy érzi, hogy nem lesz elegendő az a gondoskodás, amire az államtól számíthatnak – derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.
 
„A munkavállalók érzik az öngondoskodás szükségességét Magyarországon, de még csak kevesen jutottak el odáig, hogy tegyenek is érte valamit, sőt a megkérdezettek több, mint fele bevallotta, hogy nem is érti a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, így nem érzékeli ebben saját felelősségét sem.” – hangsúlyozta Bartók János az Aviva vezérigazgatója.
 
A kutatásban résztvevők közül a 45 és 54 év közötti korosztályban a legmagasabb az aránya – 86 százalék - azoknak, akik úgy vélik, hogy amikor nyugdíjba mennek, az államtól kapott ellátás mértéke nem lesz elegendő a korábbi életszínvonaluk fenntartásához. Ez különösen azért érdekes, mert az OECD által végzett felmérés szerint a férfiak átlagos nyugdíjának értéke 77%-a az átlagbérek szintjének. Ez az arány európai összehasonlításban kiemelkedően magas, a cseheknél például ugyanez az arány csak 47, az osztrákoknál pedig 43 százalék.

 
Habár az öngondoskodás különféle formái már két évtizede elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon, a többség még mindig úgy gondolja, hogy az állam kötelessége, hogy ellássa az idős korúakat. A kutatásban résztvevőknek mindössze 23 százaléka rendelkezik a munkahelyén nyugdíj jellegű megtakarítással, s csak 4 százalékuk gondoskodik önállóan inaktív éveiről. Nemzetközi összehasonlításban különösen érdekes, hogy az egyes országok polgárai mennyire tudatosak saját öngondoskodásukat illetően. Amíg a magyarok 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem lesz elég bevétele, amikor majd nyugdíjba megy, mindössze 27 százalékuk tesz félre rendszeresen, hogy jó anyagi körülmények között élvezhesse az időskort. A csehek is hasonlóan látják az állami nyugdíj majdani értékét, de több mint kétszer annyian gondoskodnak saját jövőjükről, mint Magyarországon.
 
„Habár nyilvánvaló, hogy az állam nem lesz képes a majdani nyugdíjasok számára aktív korukhoz hasonló életszínvonalat teremteni, sokak számára mégsem egyértelmű, hogy a megoldás az öngondoskodás lenne.” – hangsúlyozza Bartók János, aki az Aviva szerepét éppen abban látja, hogy az aktív korú munkavállalók számára egyértelművé tegye az öngondoskodás fontosságát és bemutassa ennek lehetséges formáit.
 
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozni fognak, illetve a nyugdíjukat külön munkával egészítik majd ki. A 25 és 34 év közötti korosztály 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres megtakarításokat, a 35 és 54 év közöttieknek pedig mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Közben a megkérdezettek 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd,  és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon.