Az Európai Unió csak bankstabilizációról tárgyal - nincs szó adóról

Ugyan a bankok működését a bázeli egyezménnyel egységesen szabályozzák már nem csak az Európai Unióban de szinte az egész világon, a pénzügyi szektort érintő közterhek jelentős eltéréseket mutatnak még az egyes régiókon belül is. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető partnere szerint azért van szükség az utóbbi tekintetében is harmonizációra, mert ha a bankok úgy látják, hogy egy másik országban kedvezőbbek a feltételek, oda koncentrálják erőforrásaikat.

Mint ismeretes, Matolcsy György Brüsszelben kifejtette a magyar elnökség egységes, harmonizált európai bankadót akar, a bevételeket pedig célzottan a növekedésre kell fordítani. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a következő hónapokban „meg kell erősíteni a költségvetési fegyelmet, nagyobb szerepet kell adni az adósságrendezésnek, meg kell erősíteni a nemzeti fiskális kereteket is. Úgy látja, sokan ellenezték a pénzügyi ágazatot érintő terhet, mégis most már tíz uniós tagállamban létezik ilyen valamilyen formában, ideiglenes vagy, állandó. A bankadó kockázatos, visszatarthatja a bankokat a finanszírozástól, de mind a tíz tagállamban volt egy nagyon fontos érv: a növekedéshez rendbe kell tenni a gazdaságot, megállítani az államadósság növekedését, ez a 2008 előtti konjunktúra feltétele.

Mi is a Tobin-adó?

A banki tranzakciók megadóztatásának ötletét James Tobin amerikai közgazdász már az 1970-es évek elején felvetette - az ilyen adóztatási formát azóta is Tobin-adónak hívják -, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt azóta sem terjedt el.

Gerendy Zoltán hangsúlyozta, nem mindegy, hogy a kihelyezett hitelek, azaz eszközállomány alapján állapítják meg az adót, vagy a forgalmi alapú terhet vetnek ki. Az előbbi ugyanis valóban visszatartja a bankokat a hitelezéstől. Márpedig Magyarországon eszerint szednek adót a pénzintézetektől, ugyanakkor az ország gazdaság igencsak forráshiányos, a vállalkozásoknál jelenleg nagyon kevés a forgóeszköz hitel. A magyar bankadót a költségvetési hiánycél alapján állapították meg, amelyre az ágazat nem volt felkészülve.

A forgalmi alapon megállapított adó – mint például az uniós fórumokon is többször felvetett Tobin-adó – a tranzakciók, átutalások alapján veti ki az adót. „Az utalások alkalmával az ügyfelek egyébként is fizetnek, egy ilyen alapú teher esetében biztosan áthárítanák az adót a bankok, de az nem jelentene nagy költségnövekedést az ügyfeleknek.

A Tobin-adó már egy ideje lekerült az európai döntéshozók napirendjéről – hívta fel a figyelmet Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A 31 európai állam 5000 pénzügyi intézményét tömörítő Európai Bankföderáció hónapok óta egy úgynevezett bankbiztonsági alap felállításáról tárgyal. Ez egy olyan alap, amelybe a pénzintézetek előre meghatározott összeget utalnak át, folyamatosan, azért, hogy egy esetleges válság idején ne az adófizetők pénzéből kelljen a bankok likviditási problémáit orvosolni. Müller János kifejtette, valóban 10 országban működik egyfajta bankadó, ott – így például Nagy-Britanniában – ahol külön teherként jelent meg az adó, ott azért indokolt, mert a válság alatt az adófizetők pénzéből komoly állami segélyek folytak a bankszektorhoz. Ezeket azonban csak ideiglenesen vetették ki.

Az Európai Bankföderáció január elején kiadott sajtóközleménye szerint az Európai Bizottsággal már a bankmentő és stabilizációs alap technikai részletéről folynak tárgyalások. Eszerint egy ilyen alap már 2014-ben már megkezdheti a működését, s a bankföderáció biztos abban, hogy a bizottság nem fog olyan mértékű terhet megállítani, amely gátolaj a bankok hatékony működését.

Egy egységes európai bankadót és banki stabilitási alapot támogatna az osztrák Raiffeisen Zentralbank (RZB) vezérigazgatója is egy közelmúltban megjelent interjúban. Walter Rothensteiner szerint ha van lehetőség egy (közös) európai megoldásra, természetesen amellett áll, hogy megragadják.

Gerendy Zoltán szerint a bankok terheit érintő egységes szabályozás akár már idén megszülethet. Ha a döntéshozók elkötelezett egy ilyen rendszer mellett, a közös szabályozáshoz Svájc is csatlakozhat, amellyel ellenőrizhetőbbé válnak az alpesi országba áramló uniós vállalati pénzek.