Ezzel vág vissza a hitelminősítőknek Európa

Az Európai Hitelminősítő Ügynökség (European Rating Agency) korábban már sokat hangoztatott terve hamarosan külalakot ölthet. Az ügynökség formába öntését már meg is kezdte a Roland Berger Strategy Consultants.

Az ERA feladata nem lesz más, mint "megerősíteni és fenntartani a piac pénzügyi stabilitását, valamint csökkenteni a hitelminősítői iparág jelenlegi felállásából származó rendszerszintű veszélyeket" - mondta Bruno Colmant, a Roland Berger partnere. Az ígéretek szerint az ERA teljesen új modell szerint működik majd, melyből kiküszöbölik a jelenlegi rendszerben rejlő ellentétes érdekek hatásait.

Az ERA magáncég lesz, de nonprofit jelleggel működik majd, a létrehozásában és működtetésében pedig részt vesz az egész európai pénzügyi iparág. Az alapszerződés magában foglalja, hogy a tagok ne tudjanak nyomást gyakorolni a hitelminősítő által adott osztályzatokra. Az ügynökség pártatlanságát és átláthatóságát egy választott akadémiai bizottság felügyeli majd, sőt, maguk az európai kormányok sem szólhatnak bele a kiadott osztályzatokba.

Az ERA azonban nem áll meg a pénzügyi piacoknál, a tervek szerint minden régiót és minden piacot lefed majd. Az ügynökség egy új üzleti modell alapján jut majd bevételhez, amelyben a befektetők egy nyílt platformon keresztül pénzelik majd a működését. Azoknak a befektetőknek ugyanis, akik kötvényt szeretnének kibocsátani vagy egy bizonyos szint felett OTC-ügyletet végrehajtani, kötelező lesz rendelkezniük az ERA által kibocsátott hitelminősítéssel.

Már több, mint 30 európai pénzintézetet kerestek meg az ötlettel, a konzorciumban való részvételről szóló tárgyalások pedig előrehaladott állapotban vannak - számolt be a Roland Berger. Ezen felül a politikai konszenzus is elég erősnek látszik ahhoz, hogy hamarosan talpra állhasson az európai hitelminősítő.

Mindenkit felbőszítettek

A három nagy - amerikai - hitelminősítő munkájával az utóbbi hónapokban a világ egyetlen táján sem voltak elégedettek sem a politikusok, sem a befektetők. Az össznépi kirohanás Európában akkor indult meg, amikor július elején a Moody''s egyetlen lépésben négy fokozattal bóvliban rontotta le Portugália besorolását, annak ellenére, hogy a kormány az ellenzék támogatása mellett mutatta be költségcsökkentő programját.

Az EB igazságügyi biztosa, Viviane Reding akkor azt mondta: "két lehetőség van, vagy a G20-as államok döntenek a három hitelminősítő szétdarabolásáról, azaz az Egyesült Államok kötelezné őket, hogy a három szervezetből hat intézmény alakuljon, vagy megjelenhetnek az európai és ázsiai vetélytársak".

Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja pedig egy interjúban kijelentette: véleménye szerint a hitelminősítő ügynökségek maguk is hozzájárultak az adósságválság kialakulásához az euróövezetben. "Minden nyilvánvaló a közzétett hivatalos statisztikákból, függetlenül attól, hogy e statisztikai adatok pontosak-e vagy sem. A hitelminősítők nem nyújtanak többlet információt, csak véleményt mondanak" – fogalmazott a jegybankár, aki szerint ezek a vélemények eddig csak súlyosbították a válságot.

Olaszország még tovább ment, augusztus elején ugyanis házkutatást tartott a Moody’s és a Standard&Poor’s milánói kirendeltségén az ügyészség, mivel gyanújuk szerint a tőzsdei kereskedésben napokig tartó óriási zuhanás miatt a hitelminősítők „piaci spekulációi” felelősek. A két hitelminősítő akkor arra figyelmeztetett, hogy leminősíthetik az ország hitelbesorolását az irdatlan adósságállomány miatt, hiába kérte őket az olasz tőzsdei felügyelet, hogy ne hozzanak nyilvánosságra piacbefolyásoló információkat tartalmazó közleményeket, jelentéseket a tőzsdei kereskedés ideje alatt.

Persze a hitelminősítők az Egyesült Államokban is kihúzták a gyufát. Az Igazságügyi Minisztérium a nyár folyamán vizsgálatot indított a Standard & Poor''s ellen, amiért az nem megfelelően sorolt be több tucat jelzálog-befektetést a válság kitörését megelőző években. Mindez még az előtt történt, hogy a cég leminősítette - története során először -  az Egyesült Államok adósságát, de nyilván a vizsgálatok alaposságát nagyban befolyásolta ez a lépés. Különösen, hogy rövid időn belül kiderült, az S&P 2 000 milliárd dollárral elszámolta a költségvetés helyzetét. Bár hivatalosan sosem vallotta be a vállalat, de ennek is köze lehetett ahhoz, hogy augusztus végén leváltották a cég vezérét, Deven Sharmát.