Négy tőzsdei cég nem lépett

Több tőzsdei cég is az utolsó pillanatokra hagyta annak a törvényi változásnak az átvezetését alapszabályába, amely nélkül veszélybe kerülhet értékpapírjaik nyilvános forgalmazása. A 2013-ban elfogadott, 2014. március 15-től hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) előírta, hogy az addig a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó nyilvánosan működő részvénytársaságoknak (nyrt.) legkésőbb 2016. március 15-től a Ptk. előírásai szerint kell tovább működniük. Ez arra kötelezte a tőzsdei társaságokat, hogy legfeljebb két éven belül módosítsák alapszabályukat.

Ezt a 43 mostani részvénykibocsátóból 39-en már megtették, fél tucat az idén. Legutóbb, tegnap a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt. A négy megmaradt cég közül a tavaly tavasszal bebukott, azóta felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház 32,72 százalékos tulajdonában lévő Első Hazai Energia-Portfólió Nyrt. és a jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által többször is – legutóbb a múlt héten, 2,65 millió forintra – megbírságolt Enefi Energiahatékonysági Nyrt. egyaránt március 11-re trombitálta össze részvényeseit, hogy elfogadják a Ptk.-nak megfelelő alapszabályt.

További két társaság, az Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató és a Kartonpack Dobozipari Nyrt. szándékai azonban nem ismertek. A szolnoki távközlési cég saját és a BÉT honlapjára feltett alapszabálya 2011 áprilisából való, míg a Kulcsár-perben első fokon három év és kilenc hónap börtönbüntetésre ítélt Kerék Csaba cégjegyzése alatt álló Britton Capital & Consulting Kft. 61,91 százalékos tulajdonában lévő Kartonpacké 2013. májusi. Lapzártáig egyik cég sem hirdette meg rendkívüli közgyűlését, ami azt jelenti, hogy kifuthatnak a március 15-i határidőből, hiszen a részvényeseket legalább harminc nappal az esemény előtt össze kell hívniuk.

Az új Ptk. szabályai miatt egyébként módosult a tőzsdei bevezetés menetrendje is. Igaz, ez csak technikai változtatás, amit az tett szükségessé, hogy nyrt. csak akkor működhet, ha tőzsdén szerepel. Az új módi szerint a cég még zártkörűként kéri a bevezetését, és csak a BÉT jóváhagyása után kell a nyilvános működési formát bejegyeztetni a cégbíróságon. Ezt követheti a jegyzés, miután a tőzsdei kereskedés megkezdését kell kérelmeznie a kibocsátónak, a bevezetéstől számított 90 napon belül. Ha a kibocsátó nem kéri a kereskedés megkezdését, mert valamelyik feltételt nem tudja teljesíteni, az értékpapírokat a tőzsde törli a terméklistáról, a társaság pedig visszaalakul zártkörűvé.

Azoknak az nyrt.-knek viszont, amelyek részvényeiket március 15-ig nem vezetik be a tőzsdére, szintén dönteniük kell: működési formájukat megváltoztatva zártkörűen működő részvénytársaságként folytatják tevékenységüket, más jogi személlyel egyesülnek, vagy döntenek végelszámolásuk megindításáról.