500 milliárddal nőtt a vagyonunk

A vagyon növekedéséből 261 milliárd keletkezett tranzakciókból, a lakosság leállt a készpénz vég nélküli felhalmozásával, csak 4 milliárd forinttal növelte az állományt, 103 milliárd forintot helyezett el látra szóló betétben, míg az elérhető kamatok alacsony szintje miatt tovább folytatódik a lekötött betétek térvesztése, 118 milliárdot vontak ki belőle a negyedév alatt.

Továbbra is nagyon kedveli az állampapírokat a lakosság, rövid lejáratú kötvényt 99 milliárd forintért vásároltak, hosszú lejáratút pedig 136 milliárdért a negyedév során, így az adósság lejárati szerkezete az ÁKK céljainak megfelelően a hosszabb irányba kezd eltolódni. A tőkepiacra jelentősebb volumennel szállt be a lakosság az első negyedévben, 27 milliárd forintért vettek részvényt, nem tőzsdei vállalkozásokba pedig 71 milliárd forint értékben vásárolta be magát. A befektetési jegyeknek továbbra is leáldozóban van, 26 milliárd forintot vontak ki a lakossági befektetők a szektorból egy negyedév alatt, míg biztosításokban kiugró mértékű, 41 milliárd forintos állományt helyeztek el a háztartások, elsősorban nem életbiztosításokban. Az egyéb követelések állománya 69 milliárd forinttal csökkent, amit elsősorban az állami földvásárlásokhoz kapcsolódó korábban elszámolt előlegek megszűnése okozott – derült ki a Takarékbank elemzéséből.

Buktunk a devizán

Ezen felül az átértékelődések 322 milliárd forinttal növelték a vagyont. 19 milliárd forint veszteséget szenvedtek el a háztartások a devizában tartott készpénzen és betéteiken, a tőzsdei részvényeken 2.4 milliárd forint volt az árfolyamnyereség, a nem nyilvános vállalatokban lévő részesedések értéke (konszolidált saját tőke könyv szerinti értéke) 269 milliárd forinttal növekedett. A befektetési jegyek átértékelődése 26 milliárdot hozott a konyhára, a biztosítások hozama pedig 30 milliárd forint volt a negyedév során, de a lakosság pénzügyi derivatívái is 5 milliárd forintot hoztak.

A kötelezettségek tranzakciós alapon kismértékben növekedtek, fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hiteleket 16 milliárd forint értékben vett fel a lakosság, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhiteleknél a törlesztések szintje 10 milliárddal meghaladta a hitelfelvételekét, annak ellenére, hogy 47 százalékkal nőtt a hitelkihelyezések volumene az első negyedévben.

Egyre kockázatosabb eszközökhöz kell nyúlni

A gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság. Az elmúlt 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2.5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható. További biztató fejlemény, hogy az utóbbi 3 negyedévben a lakosság már aktívan veszi a tőzsdei részvényeket, így egyre inkább részt vesz a reálgazdaság finanszírozásában, illetve a BÉT teljes kapitalizációjában több mint kétharmadot kitevő külföldi tulajdoni arány csökkentésében.

Szélesíteni kellene a tőzsdei kínálatot

Ezzel együtt is mindössze 1,2 százalék a részvényvagyon aránya a pénzügyi vagyonban, és az 563 milliárd forintos állományon belül is mindössze 360 milliárd a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is jelentősen elmarad, kiváltképp a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvénytartását. De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes vállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába való bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúan számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló és összehasonlításra alkalmas, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 97.7 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 81.7 százalék, az íreknél 79.3, a cseheknél 78.9, a görögöknél 78.3, a finneknél 71.7, a szlovéneknél 70.1, az észteknél 66.0, a lengyeleknél 59.8, a szlovák háztartások vagyona pedig csupán a GDP 40.6 százalékát érte el.