Még mindig a postán rendezzük adósságainkat

A kintlévőség-kezelő vállalatcsoport az adósok törlesztési szokásait vizsgáló kutatása keretében több mint 600 ezer, 2016-ban Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg.

2015-höz képest tavaly nem történt jelentős változás a fizetési módokat tekintve: a nem jogi behajtás alatt álló tartozások törlesztését továbbra is leggyakrabban postai csekken fizeti a lakosság (2015: 59,8 százalék, 2016: 60,1 százalék), míg a banki átutalások 37,1 százalékot tesznek ki. Ezzel megállt a sárga csekkek visszaszorulása – 2010-ben még 83 százalék volt a csekkes befizetések aránya –, ami annak is köszönhető, hogy a csekkeket már QR kóddal is ellátják, lehetővé téve a gyors, mobilos befizetést vagy a csekkautomatáknál, sorbanállás nélkül történő törlesztést is.

A kutatás külön is megvizsgálta, hogy a leginkább személyhez kapcsolódó szolgáltatás, a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat hogyan törlesztik az adósok. Az arányok itt szinte változatlanok: a befizetések 51,7 százalékát a nők, míg 48,3 százalékát férfiak teljesítették. A férfiak átlagosan 19 109 forintot, míg a nők valamivel kisebb összeget, 16 234 forintot fizetnek be egy-egy alkalommal. Az átlagos befizetések 2015-höz képest nagyjából 10 százalékkal emelkedtek.

A kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás továbbra is postai levélben történik a leggyakrabban, ám a cégek lehetőségeikhez mérten használják a telefonos és emailes kapcsolattartást is. Jelentős változás, hogy az emailes kapcsolattartás gyakorisága folyamatosan emelkedik, míg a postai levél és a telefonos kapcsolattartás gyakorisága lassú csökkenést mutat.

A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is. A vizsgált több mint hatszázezer ügy esetében átlagosan mintegy 51 000 forintot tesz ki ez a többletköltség.