Hatalmas a magyar lakosság vagyona – De hová rejtettük?

Idén a II. negyedév végére 45 963 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 874 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3.362 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8 577 milliárd forintra nőtt 25 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 101 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 849 milliárdos negyedéves növekedéssel 37 387 milliárd forintra nőtt.

Államkötvényeket vett a lakosság

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság visszatért az ész nélküli készpénzfelhalmozáshoz, 108 milliárd forinttal növelte az állományt, ezen felül 301 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 115 milliárddal csökkent a lekötött betéteké – vélekedett Horváth András, a Takarékbank elemzője. 187 milliárd forinttért vásárolt hosszú lejáratú (állam)kötvényeket a lakosság a negyedév alatt, tőzsdei részvényt 5 milliárd forint értékben adtak el, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 37 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 30 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken nagyon jól kerestek a lakossági befektetők, 49 milliárd forintot hoztak a konyhára, a befektetési jegyek hozama 4 milliárd forint volt, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 10 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 291 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a devizabetéteken viszont 25 milliárd forintot vesztett a lakosság. A kötelezettségek tranzakciós alapon immár növekedtek, ami jelzi az élénkülő hitelpiacot, fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hiteleket 8 milliárd forintért vett fel a lakosság, míg hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel szerződést 78 milliárd forintnyit írtak alá a háztartások a negyedév során.

Jól állunk a régióban

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve – emelte ki Horváth András. A legutolsó rendelkezésre álló, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97,7 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 81,7 százalék, az íreknél 79,3 százalék, a cseheknél 78,9 százalék, a görögöknél 78,3 százalék, a finneknél 71,7 százalék, a szlovéneknél 70,1 százalék, az észteknél 66,0 százalék, a lengyeleknél 59,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 40,6 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 127,5 százalékos illetve az osztrák 129,6 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171,6 százalékos vagy a svéd 198,8 százalékos szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak.

Horváth András szerint

a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság.

Húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

Folytatódhat a trend

A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható – mutatott rá a Takarékbank szakértője.

Az előző negyedéves 27 milliárd forintos lakossági részvényvásárlás után, a második negyedében 5 milliárd forintos eladás történt, bár az árfolyamnyereség 49 milliárd forint volt. Ezzel együtt is mindössze 2,4 százaléka részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 600 milliárd forint körüli állományon belül is mindössze kétharmad a hazai kibocsátású részvények aránya. „Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is elmarad, kiváltképp a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását” – mutat rá a szakértő. De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes vállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába való bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában.