Tudatosabbak a magyarok, de még van hová fejlődni

Átfogó stratégiát készített a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyarországi pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Ennek részeként először felmérték a kiinduló állapotot, amely arra mutat rá, hogy igen sokat kell tenni a pénzügyi tudatosság fejlesztéséért. A Nemzetgazdasági Minisztérium által publikált, a felnőtt lakosság körében végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele (53,5 százalék) válaszolta azt, hogy megtervezi havi kiadásait, és rendelkezik saját költségvetéssel. Ez jobb, mint a 2015-ös arány, de további jelentős javulásra lenne szükség.

Kiderült az is, hogy a háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsi, az átlag 40,5 százalék. Minden bizonnyal ezzel is összefügg, hogy a magyar háztartások 33,5 százaléka egyáltalán nem takarít meg, a válaszadók átlagosan havi jövedelmük 13,1 százalékát tudják félretenni.

A megtakarítások tekintetében sem tudatos a lakosság, aki félre is tud tenni, nagyrészt lakossági folyószámlán gyűjti a pénzét

– állapította meg a gazdasági tárca. Sőt, jelentős azok száma – a megtakarítók mintegy negyede –, akik otthon tartják a spórolt pénzüket. Lakás-takarékpénztári megtakarítással a megkérdezettek 13 százaléka rendelkezik. Részvényekben csupán a válaszadók 3,5 százaléka tartja a pénzét, ez rendkívül alacsony szám, 100 főre vetítve 3 embert jelent; 88,8 százalékuk egyáltalán nem vett még részvényt, tehát nincs tőzsdei befektetési tapasztalata.

A váratlan kiadásokra már jobban felkészültek a magyarok, mint 2015-ben: több mint a fele a válaszadóknak úgy nyilatkozott, hogy nem okozna gondot egyhavi jövedelmének megfelelő összeget kitevő nem várt kiadás. A megkérdezett háztartások 21,6 százaléka tervez jelentősebb összegű lakás- vagy házfelújítást, 10,7 százalékuk ingatlanvásárlást a következő egy évben.

A nyugdíjuk tekintetében teendő öngondoskodás vonatkozásában egyelőre nem előrelátók a magyarok – állapítja meg a tárca –, nagy részük, 68,2 százalék csak az állami nyugdíjból tervezi finanszírozni időskori kiadásait. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó kérdésre csupán 15,5 százalék válaszolt pozitívan, azaz hogy tagja valamelyik pénztárnak, az önkéntes egészségpénztárra vonatkozó adat ennél még alacsonyabb, 12,5 százalékos.

Javultak a mutatók a folyószámlával rendelkezőkre vonatkozóan a korábbi felmérésekhez képest, a megkérdezettek 79,4 százalékának van, bankkártyával 75 százalék rendelkezik. A rezsikiadásokat döntően még mindig „sárga csekken” fizeti a lakosság (59,3 százalék). Készpénzkímélő fizetési módszert e tekintetben csupán a válaszadók 34,5 százaléka alkalmaz. Lakásbiztosítás tekintetében kedvezően változott a helyzet, a megkérdezettek 77 százaléka rendelkezik az ingatlanára vonatkozóan biztosítással.