A lakosság még nem fedezte fel a fizetési meghagyás előnyeit

Több mint hat százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások száma tavaly Magyarországon és 88 százalékuk néhány héten belül sikerrel végződött, vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, így a meghagyás jogerőre emelkedett. Az eljárások között azonban elenyésző számban szerepelnek a magánemberek által kezdeményezett ügyek – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményéből kedden.

MTI

2018.02.27, 15:34

A kamara több mint 559 ezer fizetési meghagyásos kérelmet regisztrált, amelyek döntő többségét cégek, követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményeztek.

A magánszemélyek csekély mértékben voltak aktívak a MOKK szerint, aminek az okát a kamara abban látja, kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.

A közleményből kiderül, a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott.

A nyilvántartás szerint tavaly a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult; emellett akadtak parkolási bírság, bliccelés miatt induló ügyek.

Kép: AFP

A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak – nyilatkozta a közlemény szerint Tóth Ádám, a kamara elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, például a nyilvános helyeken jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.

A MOKK adatai alapján az eljárások döntő részét – csaknem 550 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be.

A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség bizonyítékok csatolására, csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a meghagyást. A magánszemélyek közvetlenül bármely közjegyzőhöz fordulhatnak, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.

Az új szabályok szerint idén január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.

Újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre: 2018. januártól polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthető egyezség vagyonjogi ügyekben, ha a feleknek jogvitájuk van, de meg akarnak egyezni.