Profittermelés az üvegházakban

Természetessé vált, hogy a téli szezonban is friss leveles zöldségeket vagy paradicsomot tudunk fogyasztani. Ami ezt lehetővé teszi – a kereskedelem globális jellege mellett –, az a helyi termelési technológiák fejlődése. Ahhoz, hogy ezek a növények egy magból kikelve eljussanak az asztalunkig, először tápanyagra és fényre van szükségük. A hagyományos szabadföldi termeléssel még a mediterrán országokból ideszállított termékek sem tudnának az elvárt minőségben, mennyiségben, megfizethető áron a hazai boltok polcaira kerülni a téli hónapokban.

A szabadföldi termeléshez képest a zárt, például üvegházi vagy más vertikális termelési mód nagyobb hozammal jár, mert lehet szabályozni a zöldségek környezetét és fejlődését. Egy 2017-es felmérés adatai szerint az Egyesült Államokban a zárt termelési módok során csak a szereplők 24 százaléka ülteti talajba a növényeket, a legtöbben, 49 százalékos arányban már folyékony, úgynevezett hidrokultúrás, hidropóniás eljárást használnak.

Ahol már nem talajba ültetnek, ott a modern farmok közelebb kerülhetnek a városi övezetekhez, csökkentve ezzel a szállítási, tárolási költségeket. A modern üvegházak a magas hozam érdekében szellőztetéssel, fű­tésrendszerrel, árnyékolókkal, LED-világítással és a legfejlettebb klíma- és öntözésvezérléssel, növénykamerával vannak felszerelve.

A számítógép-vezérelt rendszer lehetővé teszi a biológiai, vegyszermentes növényvédelem használatát a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, továbbá biztosítja az egészséges, ízletes és biztonságos, magas minőségű termékek előállítását. Jó hír, hogy nem csak a fogyasztók és a termelők juthatnak előnyhöz a zárt termelés bővüléséből. Kisebb tőzsdén befektetett tőkével is elérhető már az üvegházi technológia (pl. LED, klimatizálás) szállítóinak globális piaca, amelynél 2023-ig évi 10 százalék feletti bővülés várható, de fontos vizsgálni az egyes cégek egyéb tevékenységét és egyedi kockázatait is.