Még várat magára az AFR második áttörése

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a tavalyi harmadik negyedévben 32,8 millió tranzakciót indítottak az azonnali fizetés rendszerben (AFR), ez 5,1 százalékkal haladta meg a második negyedév adatát, vagyis az első olyan negyedévét, amelyben már folyamatosan rendelkezésre állt a március 2-án elindított rendszer.

Egyelőre tehát nem látszik annak az érdemi hatása, hogy 2020. szep­tember elsejével már a vállalati kötegelt, valamint az értéknapos és a rendszeres átutalások is bekerültek az azonnali fizetési rendszerbe.

Ez persze nem meglepő, maga a jegybank is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen típusú tranzakciók beküldése ugyan lehetővé válik, de bevezetésük a bankok üzleti döntéseitől függ.

Ennek ellenére halvány jelei már vannak annak, hogy az új megoldások javítják a statisztikákat.

Az azonnali fizetéssel utalt összeg a harmadik negyedévben 6195 milliárd forintra emelkedett, a második negyedévi tranzakciók számának 5,1 százalékos növekedését kétszeresen meghaladó, 12,3 százalékos volt a bővülés.

Ha eközben a vállalati tranzakciók nagyobb arányban kerültek volna be a rendszerbe, az még nagyobb értékbeli növekedéssel járt volna, tekintve, hogy a teljes lakossági átutalási forgalom mindössze a 2,8 százalékát teszi ki a 155 ezermilliárdos negyedévi átutalási volumennek.

Igaz ez még akkor is, ha a statisztikákat a tízmillió forint feletti utalásokkal korrigáljuk, hiszen az azonnali fizetési rendszerben ezek az utalások sem lakossági, sem vállalati oldalon nem teljesíthetők.

Az elmúlt év harmadik negyedévében 529 ezer ilyen átutalást hajtottak vére, a tranzakciószám nem változott érdemben, ám a tranzakciók értékének több mint 90 százalékát adja 141 560 milliárd forintos értékével.

Mindennek ellenére az azonnali átutalás nem szorul fokozottabb védelemre, ugyanis a statisztikák szerint a megoldás valóban áttörést ért el:

2020 harmadik negyedévében az egyedi átutalások 47,5 százaléka már öt másodpercen belül célhoz ért.

Az adatokat tovább böngészve azt is láthatjuk, hogy a lakossági átutalások körében bőven 90 százalékot meghaladó az azonnali fizetéssel teljesülő ügyletek aránya. A 10 millió forint feletti utalások kivételével a rendszerben lebonyolított tranzakciók értéke is meghaladja a 40 százalékos mértéket – más kérdés, hogy ha az előzetes piaci várakozások teljesülnek, és a szeptemberi változások jobban átalakítják a rendszert, akkor a korrigált tranzakciós érték aránya így is nagyobb mértékben nőhetett volna –, most a második negyedévi 43,1-ről 43,6 százalékra emelkedett az azonnali fizetések értékének aránya a korrigált átutalási forgalomhoz képest. Meglehet, a második áttörés így együtt jelenik meg a piacon a harmadik hullámmal: bár volt már korábban is kezdeményezés, ősztől élesedett az AFR fizetésikérelem-rendszere, és

a következő hónapokban várhatóan egyre több közműszolgáltató ad majd kedvező ajánlatot az ügyfeleinek, ha nem sárga csekkel, hanem a postai pénzbefizetéshez hasonlóan akár 60 napos fizetési határidőn belül teljesíthető fizetési kérelem elfogadásával fizetik majd ki közműszámláikat elektronikusan.

A harmadik negyedévben 476 darab ilyen tranzakciót indítottak az ügyfelek 16 millió forint értékben.

Egyelőre kudarcnak bizonyul a másodlagos azonosító

Rendkívül rosszul teljesít az azonnali fizetési rendszer a másodlagos azonosítók használatában. Amikor a rendszert tervezték, nemzetközi tapasztalatok alapján arról beszéltek az illetékesek, hogy az igazi áttörést az hozza el, hogy az ügyfelek egymás mobilszámának vagy e-mail-címének megadásával indítanak átutalási tranzakciókat, ami jóval egyszerűbbé és népszerűbbé teszi ezt a pénzküldési formát. Ehhez képest a harmadik negyedévben regisztrált 32,8 millió azonnali fizetési tranzakcióból mindössze 9974 esetben használtak másodlagos azonosítót az ügyfelek a címzett azonosításához, és mindössze 628 millió forintot küldtek ily módon. Itt mindenképp szükség lenne a további népszerűsítésre, akár azzal is, hogy a pénzintézeteket is érdekeltté tegyék, hogy ezt a szolgáltatást ajánlják az ügyfeleiknek.