Felemelte az OTP célárát az Erste

Frissítettük az OTP-modellünket, és a 12 hónapos célárunkat 15 200 forintra emeltük a diszkontált osztalékmodell alapján. Azt gondoljuk, jó esély van arra, hogy az MNB és az EKB nem fogja meghosszabbítani a bankokra vonatkozó osztalékmoratóriumot, és

a bank valamikor szeptember 30-át követően a szokásosnál nagyobb, részvényenként 425 forint osztalékot fizethet a tulajdonosoknak.

A magasabb osztalék oka egyszerű, tavaly elmaradt a 2019. évi eredmény utáni osztalékfizetés, és részben ezt is kompenzálni akarja az OTP.

A modellben nem számoltunk akvizícióval, hiszen nem sokat tudunk az OTP részletes terveiről, de annyi biztos, hogy most is gőzerővel dolgoznak a további terjeszkedésen, és egy ilyen lépés akár tovább növelheti a részvényesi értéket. A kormány oldaláról korábban beszéltek arról, hogy az OTP részt venne az üzbég bankrendszer privatizációjában, és sajtóértesülések szerint az ukrán bankprivatizáció is érdekli, akárcsak az eladósorba került, második legnagyobb szlovén bank, a Nova KBM, ám az OTP nem kommentálja ezeket a híreket.

Mindent egybevetve elég konzervatívan jártunk el a céltartalék­képzés terén, hiszen

a tavalyi 188 milliárdos kockázati költség után az idénre is majdnem ugyanennyivel, 174 milliárd forinttal számolunk, a hiteltörlesztési moratórium bizonytalanságait és esetleges – nem várt – negatív következményeit is figyelembe véve, és annak ellenére, hogy az első negyedévben a céltartalékképzés csak 8,5 milliárd forint volt.

Ráadásul az előttünk levő gazdasági fellendülés, a jó makrogazdasági környezet inkább a pozitív kimenetet támogatja. Ennek köszönhetően az Erste által az idei évre várt 345 milliárd forintos nettó eredmény – amely egyharmados növekedés lenne a tavalyi eredményhez képest – szintén konzervatívnak tekinthető. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanpiac felfutásával a hitelezési volumen is megugrik itthon, ez a második negyedévtől jelenhet meg erőteljesebben az eredményekben.