Válságállónak bizonyult a magyar bankrendszer

A koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a hazai válságkezelés egyik legfontosabb támaszát – írja a jegybank . A hitelállomány bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a széles körű fizetési moratórium.

A vállalati hitelállomány 9,4 százalékkal, míg a lakossági 14,5 százalékkal nőtt 2020 során, mely értékek európai uniós összehasonlításban is magasnak számítanak.

Ebben nagy szerepe volt a fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatásának. Kedvező, hogy jelenleg a beruházási hitelek iránt is élénk keresletet érzékelnek a bankok, és a hitelkínálati feltételek is jóval szűkebb körben és időtávon szigorodtak csak, mint a 2008-as válságot követő időszakban. Várakozásunk szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése az előrejelzési horizonton.

A moratóriumban résztvevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10-12 százaléka tartozik, ami kezelhető mértékű banki kockázatot jelent.

A moratóriumban lévő hitelállomány aránya a vállalatok esetében jelentősen, a jogosult állomány 39 százalékára csökkent, míg a lakossági szegmensben változatlanul 54 százalék volt 2020 végén. Az MNB becslése szerint a moratóriumban való részvétel, az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján a vállalati hitelállomány közel 12 százaléka, míg a lakossági 10 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak. A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága is alacsony, nemzetközi és korábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon.

A hitelkockázatok emelkedése a bankok által elszámolt értékvesztés jelentős növekedésében is tükröződött.

A bankrendszer nemteljesítő hitelállományának aránya 2020-ban historikus mélypontra csökkent.

A nemteljesítési mutatók azonban jelenleg még nem adnak teljes képet a hitelportfólió minőségére vonatkozóan, mivel a fizetési moratórium az adósok egy részénél átmenetileg elfedi a késedelembe esés valós kockázatát. A növekvő kockázatokat jelzi ugyanakkor az IFRS 9 szerinti, a hitelkockázat növekedését jelző számviteli kategóriába sorolt (Stage 2) hitelek részarányának emelkedése, valamint az értékvesztéssel való fedezettség növekedése is. A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít.

A jövedelmezőség a kockázati költségek emelkedése miatt jelentősen romlott, de a bankrendszer tőkehelyzete tovább erősödött. A hitelintézeti szektor adózott eredménye nem konszolidált adatok alapján 206 milliárd forint volt 2020-ban, ami éves összevetésben közel 60 százalékos csökkenést jelent. A sajáttőke-arányos jövedelmezőség ötéves mélypontra, 4,4 százalékra esett vissza.

A több mint 9 hónapot moratóriumban lévő hitelek kockázati besorolásának romlásával 2021-ben tovább csökkenhet a szektor jövedelmezősége, a bankok tőkehelyzete azonban robusztus.

A tőkemegfelelést 2020 második félévében a pozitív eredmény és szabályozói enyhítések egyaránt javították, így a bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója év végére 18,3 százalékra nőtt. A pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot.

A jegybank stresszteszt gyakorlatában a készítéskor fennálló jogszabályi kereteknek megfelelően 2021. júniusig tartó moratóriummal számoltak. A stresszteszt eredményei alapján

a hazai bankrendszer szinte minden intézménye teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb, válságforgatókönyv esetén is.

A moratórium 2021 júniusát követő meghosszabbítása a becslés eredményeit még érdemben módosíthatja, ugyanakkor e hatás pontos számszerűsítése a részletszabályokat is tartalmazó jogszabályok megjelenése után lehetséges.

A 2020 márciusában bevezetett széleskörű fizetési moratóriumnak köszönhetően a magánszektor szereplői 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint addicionális likviditáshoz jutottak, ugyanakkor az átoltottság növekedésével és a gazdaság kilábalásával párhuzamosan a kockázatok meghaladhatják a program eddigi előnyeit.

A moratórium hosszabb távú, a jelenlegihez hasonló széleskörű fenntartása esetén a fogyasztóvédelmi és a banki hitelkockázatok is emelkedhetnek, míg a bankok hitelezési kapacitásának esetleges szűkülése a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja. A fentiek tükrében a Magyar Nemzeti Bank a moratórium hosszabbítása során kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a program hosszabbításával csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak.