Fenntarthatósági elvárásokkal néz szembe a luxusipar

Október utolsó napján kezdődött el az ENSZ 26. klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország képviseltette magát, és arra keresték a választ a résztvevők, hogy miként érhető el a párizsi klíma megállapodásban elfogadott legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása.

A megvalósításhoz szükséges, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását már 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék, 2050-re pedig a teljes karbon semlegességet is elérjék. Ehhez a vállalatoknak a működésüket drasztikusan át kell alakítaniuk teljes termelői láncukat lefedve: többek között alapanyagok hasznosítása, csomagolás, logisztika, megújuló energia felhasználása, hulladék gazdálkodás terén.

Nincs ez máshogy a divatiparban és a luxus szektorban tevékenykedő társaságok esetében sem, melyek az egyes környezetvédelmi szervezetek szerint a káros anyagok kibocsátásának 5-8 százalékáért felelnek globálisan.

A klímakonferencián megfogalmazott célok fokozni fogják az iparágra nehezedő nyomást, hogy az ellátási láncok reformján túlmenően konkrétabb megoldásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást a lehető legjobban tudják csökkenteni.

Pozitív példák között említhető a Kering francia luxuskonszern, mely munkavállalói ösztönzési rendszerében 20-30 százalékos súllyal szerepeltet ESG szempontokat. Mindemellett új beszerzési megoldásokat dolgoznak ki, fenntartható szövetanyagokat fejlesztenek, továbbá kiemelt hangsúlyt fektetnek a körforgásos gazdaság elveinek felhasználására.

Összességében véve a luxusiparban tevékenykedő vállalatokat jelentős kihívás elé állítja a fenntarthatóságnak való megfelelés, amely fogyasztói oldalról mind meghatározóbb szempont az Y és a Z generáció számára, mind a termékek vásárlása, mind a befektetések során. 

A fent említett Kering konszern részvényeinek útja augusztustól lefelé tart, az idei árfolyamplusz 14 százalék alá olvadt. Éves csúcson van viszont az S&P Global Luxury Index. Azok a befektetők, akik ezt a szektorindexet követő ETF-et vásároltak, az év elejétől 27 százalékos hozamot tehettek zsebre.