Dinamikus növekedésre készül a Gloster

Milyen főbb célkitűzéseket fogalmaztak meg az új stratégiájukban?

Azt tervezzük, hogy négy év alatt megnégyszerezzük a társaság EBITDA-ját és árbevételét. Reálisnak tartom a 15 milliárd forintos árbevétel, és 3 milliárd körüli EBITDA elérését. Ezzel persze kilépünk a komfort zónánkból, ugyanakkor a lehetőségeink kitágultak, mivel a MineroIT felvásárlásával kiléptünk a nemzetközi piacra. Ez a cég német partnerén, a Sulzer GmbH-n keresztül a BMW-nek és az Audinak is beszállítója. Míg korábban nem volt exportbevételünk, addig 2021 végére ennek az aránya terveink szerint 20 százalékra, 2025-re 40 százalékra nő az árbevételben, köszönhetően annak, hogy egyre több elektromos járművet fognak gyártani, ezeknek a szoftverigénye pedig folyamatosan nő. Két év múlva egy német értékesítési iroda megalapításával szeretnénk nyitni új iparágak, például az egészségipar felé. Így tehát végeredményben nominálisan nem, de az árbevételi mixben csökkenhet az autóipar súlya.

Kiemelten fontos, hogy ne egyszeri tételek hajtsák a növekedést. Elismerő visszajelzéseket kaptunk a piacról, amikor közzétettük, hogy jelenleg a bevételünk 64 százaléka hosszabb távú, megújuló szerződésekből származik. Ezt szeretnénk 80 százalékra felemelni 2025-re. Általában a cégek informatikai keretük döntő hányadát szolgáltatásra, és nem az eszközparkjukra költik, és ez a trend csak erősödni fog, amit ki szeretnénk használni. A stratégiában az exportnövekedés mellett az üzletágak organikus növekedésére is számítunk. A harmadik motor pedig a Gloster akvizíciós képessége lesz. Azzal számolunk tehát, hogy 2025-ig újabb társaságokat tudunk felvásárolni.

Mennyire nehéz a nemzetközi terepen is jól teljesítő csapatot összehozni?

A magyar műszaki fejlesztő szakembereknek jó hírük van, tudásukat elismerik külföldön is. Ugyanakkor ahhoz, hogy idehaza megtaláljuk a megfelelő munkatársakat, újra kellett gondolni HR-politikánkat, és például beépíteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. Így, a vidéki nagyvárosok környékéről, agglomerációjából is be tudjuk vonzani a kimagasló tudású szakembereket. Önálló karokkal egyelőre nem leszünk jelen az egyetemeken, de már jövőre szeretnénk alapítani egy 150 fős informatikai szolgáltató központot valamelyik egyetemi városban. Egyre intenzívebben vagyunk jelen a felsőoktatási képzésben is, részt veszünk saját leendő szakembereink tanításában. Ez szükséges ahhoz, hogy magasan képzett munkaerőhöz jussunk.

A felhőszolgáltatások mellett a kiberbiztonság is előretört a Glosternél. Milyen növekedési potenciált lát az üzletágban?

A felhőszolgáltatás felértékelődött a pandémia, a lezárások alatt. Most, hogy gyakorlatilag már minden fent van a felhőben, az adatbiztonság is egyre inkább előtérbe került. Persze a legtöbben csak azután gondolnak erre, miután már megtámadták a cégüket. A kiberbiztonsági üzletágunknál évi 25 százalékos növekedést várok.

Hol tart a felvásárolt társaságok integrációja?

Korábban úgy gondoltam, hogy minden megvásárolt entitást be kell olvasztanunk egy cégbe, és akkor tudunk hatékonyan dolgozni, illetve költséget csökkenteni. Ma már viszont úgy látom, hogy a megszerzett társaságok külön szellemi műhelyként, profitcentrumként jobban hozzá tudnak járulni a csoport eredménytermelő-képességéhez. A működésükhöz szükséges szolgáltatásokat pedig az anyacégtől veszik igénybe. Profiljuk különbözősége miatt nem szerencsés egybeolvasztani egy például felhőszolgáltatást nyújtó céget egy intelligens épületekhez megoldásokat fejlesztő vállalattal. Az eredményelvárásunk azonban nem csökkent, hanem nőtt.

A további felvásárlásokról a stratégia mindössze annyit tartalmaz, hogy régiós IT cégek lehetnek a célpontok. Milyen országokban gondolkoznak?

Alapvetően két üzleti modell van. Érdemes nyugatra tekinteni, ahol jól felépített társaságokat lehetne megszerezni a nehézkes generációváltás miatt. Ezek a társaságok hatékonyan segítenék a külpiaci terjeszkedést. A másik modell szerint tőlünk délebbre-keletebbre lévő társaságot vásárolnánk azzal a céllal, hogy az ott felhalmozott tudást nyugati piacokra exportálhassuk. Persze ez nem vagylagos kérdés, mindkét irány működhet egymás mellett. Bármelyikben is gondolkodunk, szükség lesz részvénykibocsátásra, mert ezeket már az itthon rendelkezésre álló források segítségével nem lehet finanszírozni.

Milyen változásokat terveznek tőzsdei jelenlétükben?

A Gloster a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájából át szeretne lépni a Standard kategóriába. Ehhez a felkészülést szeretnénk elkezdeni már jövőre, de az sem nagy gond, ha a váltás 2023-ra csúszik. Ám ha minden jól alakul, akkor már jövőre megtörténhet a kategóriaváltás. Azért szeretnék szintet lépni, mert a Standard kategóriában már a külföldi befektetőkre is lehet számítani. Megjegyzem, a kapitalizációnk alapján már most is a Standard kategória egyik nagy szereplője lennénk. A 2023-ban tervezett részvénykibocsátásig az eddigiekhez hasonlóan zárt körű tőkeemelésekkel képzeljük el a finanszírozást. Az utóbbi időben három körben összesen 1,7 milliárd forintot vontunk be ezzel a technikával. Nagyon fontosnak tartom a likviditást, szerintem ez alapvetően meghatározza, hogy a magánbefektetők milyen szívesen nyúlnak az adott papírhoz. A likviditást növeli majd a 2023-ra tervbe vett, akár 3 milliárd forintos volumenű részvénykibocsátás. A Gloster a nyílt piaci finanszírozás mellett teszi le a voksát. Úgy gondolom, hogy az „olcsó pénz”, a likviditásbőség időszaka fokozatosan véget ér. A kamatok emelkedése miatt megdrágul a finanszírozás, így a piaci forrás aránya és megléte felértékelődik majd.

A befektetők szemében a vonzó osztalékpolitika is kulcsfontosságú. E téren mire számíthatnak?

Javában zajlanak az előkészületek, még idén meghirdetjük majd a Gloster osztalékpolitikáját. Ebben azokat az alapelveket rögzítjük majd, hogy milyen eredmény esetén fizetünk a részvényeseinknek, mi kerül az eredménytartalékba, milyen forgatókönyv esetén nincs osztalék. Tehát lefektetjük az alapokat ezzel kapcsolatban. Benne lesz az osztalékpolitikában az is, hogy melyik évtől számíthatnak a befektetők prémiumra. Fokozatosan másfélszeresére növeltük a közkézhányadot, amit a mostani 18 százalékos arányról szeretnénk 30 százalékosra növelni, új részvényesek megnyerésével.