Tragikus évük van a fedezeti alapoknak

Az összesen 1,2 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő fedezeti alapok (hedge fund) az első öt hónap átlagában 8 százalékot veszítettek, ami az adatszolgáltató HFR-csoport statisztikái szerint 32 esztendőre visszamenőleg a leggyengébb teljesítmény. A legnagyobb amerikai cégek részvényei árfolyamának alakulását mutató S&P 500-as index az év elejétől 23 százalékkal esett vissza.

Értékelési problémák

Elemzők attól tartanak, hogy a nagy alapok ördögi körbe kerülhetnek. Ilyen helyzetekben ugyanis gyakran előfordul, hogy a befektetőik kiszállnak, visszakérik a pénzüket, így az alapok eladni kényszerülnek, még akkor is, ha az adott részvény éppen jól teljesít. Ezzel nő a piaci volatilitás és tovább eshetnek az árfolyamok is.

A részvényalapok gyengélkedése erős kontrasztban van a hedge fundok 4 ezer milliárd dolláros világa többi résztvevőjének a jó teljesítményével.

Jól szerepelnek a számítógépek, algoritmusok által irányított, a piaci trendeket megjátszó alapok, de az úgynevezett makroalapok is, amelyek az egyedi devizák kamatkülönbözetére, a deviza-árfolyamokra spekulálnak. A részvényalapok hányattatásaiban nagy szerepe van a technológiai szektor lejtmenetének. A többnyire a jövőbeli növekedési kilátások miatt vett techpapírok piacán radikális fordulat következett be a kamatemelési várakozások megjelenésekor.

A szektor értékelése a várható árbevétel jelenértékén alapul, így ha emelkedik a kamatszint, ez a jelenérték csökken. Az ultralaza monetáris politika idején kialakult szép jövőkép hirtelen meglehetősen csúnyává vált. A Goldman Sachs által számolt Hedge Industry VIP index – amelynek a kosarát a hedge fundok kezelői által a leginkább kedvelt papírokból állítják össze – több mint 20 százalékot zuhant ebben az évben.

Kistigrisek bajban

Olyan legendás szakemberek szaladtak bele a késbe, mint például a „tigriskölykök” közé tartozó Chase Coleman, akinek a Tiger Global alapja eddig 52 százalékos mínuszban van az idén. (A „tigriskölykök” elnevezés onnan jön, hogy ezek a menedzserek a Tiger Managementet megalapított Julian Robertson szárnyai alól kerültek ki.)

A szintén ebbe a csoportba tartozó Lee Ainslie, a Maverick Capital vezetője 34 százalékos veszteséget szedett össze ebben az esztendőben.

A piacról már visszavonult, 89 éves Robertson a szektor legendás személyiségeinek egyike. Az általa 1980-ban alapított Tiger Managementet végül 2000-ben zárták le.

A hedge fundok a határidős piacon részvényeket adó-vevő, vagyis azok esésére vagy éppen növekedésére játszó intézmények. Mivel a részvénypiacok a tapasztalatok szerint hosszú távon inkább erősödnek, a hedge fundok portfólióiban általában nagyobb súllyal szerepelnek a határidős vételi (long) pozíciók, mint az eladásiak (short).

Az elmúlt évek „bikás” időszakaiban, amikor a központi bankok és a kormányok öntötték a pénzt a piacokra, kényelmes volt a helyzet, a határidős vételek szinte automatikusan hozták a nyereséget. Az infláció és a kamat-emelési ciklus kezdetével azonban számos alap beleragadt ezekbe a pozíciókba. A long-short részvényalapokból az idei első negyedévben csaknem 10 milliárd dollár tőke áramlott ki.

A pesszimisták

A Morgan Stanley bankház egy elemzése szerint a fundok azért igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez; a határidős vételi és eladási pozícióik közötti különbséget 2010 óta nem látott mértékűre csökkentették. Különösen pesszimista az egyik legnagyobb ilyen alap, a Bridgewater Associates vezetője, Ray Dalio.

A 151 milliárd dollárt kezelő cég az utóbbi időszakban 5,6 milliárd euró értékű határidős eladási pozíciót nyitott európai részvényekre.

Azt persze nem tudni, hogy ezek „tiszta” shortok-e, vagy esetleg más ügyletek valódi fedezeteiként szolgálnak. A shortolt papírok közé tartozik Franciaországból a BNP Paribas, a Vinci, a -Schneider Electric, az Air Liquide és a Total, Németországból a Bayer, a Munich Re, az Allianz, a Vonovia, az Infineon, a Deutsche Börse és a BASF, Spanyolországból az Iberdrola, a Banco Bilbao és a Banco Santander, Hollandiából az ASML és az ING, Olaszországból pedig az Intesa Sanpaolo.

Hasonló határidős eladási pozíciókat nyitottak a vállalati kötvények piacán is. Greg Jensen, a Bridgewater társelnöke, befektetési igazgatója szerint az infláció sokkal ragadósabb lesz, mint ahogy ezt most a piac árazza. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek nagyon erős kamatemelési ciklusra lesz szüksége, hogy megfékezze a fogyasztói árak további növekedését. Márpedig a megemelkedett kamatszint megroppantja a gazdaságot és a gyengébb cégeknél csődhullámot idéz elő. A Bridgewater egyik zászlóshajó alapja, a Pure Alpha az idén eddig több mint 25 százalékos hozamot ért el.