Infláció, jegybanki kamatok, energiaárak – a kelet-közép-európai országok nagy tempóban reagálnak a változásokra, a Fidelity International szakértői pedig megnézték, mi várható a lengyel, a cseh, a román és a magyar pénzügyi piacokon.
Lengyelországban a fogyasztói árindex 15,5 százalékra nőtt, és az energiaárak emelkedése miatt egy újabb csökkenés előtt valószínűleg 15-19 százalék körül marad 2022 harmadik és negyedik, valamint 2023 első negyedévében is. A Fidelity elemzői szerint egyelőre azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a lengyel nemzeti bank által a jövő év végére jósolt 3-4 százalékra csökkenjen a drágulás, mivel a maginfláció (vagyis az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció) 9 százalékos, és valószínűleg meghaladja majd a 10 százalékot.
A kép nagyon hasonló a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is: az infláció 14-18, a maginfláció 14 százalék feletti. A közelmúltig általánosan támogató költségvetési és monetáris politika uralkodott, ami jót tett a keresletnek és a béreknek. Ám az infláció visszafogásához erőteljes lassulásra vagy akár enyhe recesszióra is szükség lehet, ami a harmadik negyedévben be is következhet.
A kelet-közép-európai jegybankok nagyon későn reagáltak a feszített munkaerőpiacokra és az emelkedő inflációra − különösen, mivel a munkaerőpiacok szűkebbek voltak, és a bérek gyorsabban emelkedtek, mint az OECD egyéb országaiban. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben fel kellett zárkózniuk, és végre is hajtottak néhány gyors emelést –
bár közel sem eleget, mivel a banki kamatok még mindig messze az infláció alatt vannak.
Még ha a cseh és a lengyel központi bankok hajlandók is lennének a piac által beárazottnál nagyobb emelésre (a 7,5-8 százalékos alapkamatok irányába), ez még mindig nagyon negatív, mínusz 10 százalékot (!) meghaladó reálkamatlábakat hozna ezekben az országokban a következő 9-12 hónapra, a folyó fizetési mérleg romlásával együtt, amelynek hátterében a növekvő gázimportszámlák, a vegyipari leállások és a még mindig nem teljes kapacitással működő autógyártás, valamint a védelmi kiadások és a fogyasztók fűtés-áram támogatásának szükségessége miatt egyre növekvő költségvetési hiány állnak. A Fidelity szakértői úgy gondolják, hogy ez a háttér nagyon kedvezőtlen a zloty és a cseh korona számára.
A Magyarországon az elmúlt két hónap során végrehajtott kamatemelések valószínűleg a fogyasztói árindex szintjéhez közelítik majd az alapkamatot. A 2023-ban várhatóan 12-13 százalékra történő emeléseknek köszönhetően, és mivel az árfolyamesésből származó kellemetlenségek nagy részén túl van már,
Magyarország kevésbé lesz érzékeny a további leértékelődés irányába ható nyomásra, mint kelet-közép-európai társai.
A júniusi inflációs adatok (13,7 százalék, míg a maginfláció 16,7 százalék) láttán a Magyar Nemzeti Bank álláspontja nem változott, továbbra is szigorú (hawkish) marad, mivel az MNB inkább a rövid távú árfolyam-stabilitásra, mint a középtávú gazdasági lassulásra összpontosít – vélik a Fidelity elemzői. Hozzáfűzték, továbbra is
bizonytalanság övezi az uniós forrásokat és az orosz–ukrán konfliktust − ez utóbbi hatással van az országba irányuló gázszállításra, ami különösen a téli hónapokban fontos.
Az euró-forint árfolyam visszatért a 400-as szintre, és a következő hónapokban az árfolyamcsökkenés átgyűrűzése a fogyasztói árindexbe várhatóan visszafogott lesz. Ezért az EU-val és Magyarországgal kapcsolatos bármilyen pozitív hír vagy az euró-forint árfolyam mérsékelt stabilitása is előnyös lehet a kereskedelem számára.
A lengyel nemzeti bank az építőipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó, vártnál gyengébb júniusi gazdasági adatok után a mérsékeltebb (dovish) monetáris politika jeleit mutatta. Adam Glapinski jegybankelnök az infláció helyett a „jelentős gazdasági lassulásra” helyezte a hangsúlyt. Kijelentette: nem szabad, hogy az infláció csökkentése túlzott társadalmi terheket okozzon. Ezzel több más tag is egyetértett, ami a lengyel kamatlábak élénk raliját váltotta ki.
Azonban az infláció és a továbbra is célelőirányzat nélküli inflációs várakozások meredeken emelkednek. Emellett a kormány további (a GDP 1 százalékát kitevő) költségvetési lazítást jelentett be, az ukrán menekültek letelepedése nyomán pedig égbe szöktek az élelmiszerárak és a bérleti díjak.
Mivel Lengyelországban az inflációs várakozások még nem stabilizálódtak, valamint a béremelések is folytatódnak, az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok.
A piac szemszögéből nézve a lengyel államkötvények nagyon kevés kockázati prémiummal rendelkeznek, ezért nem tekinthetők vonzónak.
Az új jegybanki igazgatótanács már a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az előző testülethez képest enyhébb monetáris politikai irányt fog képviselni. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh államkötvények árfolyama is emelkedett a szelídebb jegybanki nyilatkozatok hatására, ami arra késztette a kormányt, hogy megpróbáljon több helyi devizában jegyzett államkötvényt kibocsátani a növekvő hiány finanszírozására.
A piacok most arra számítanak, hogy a kamatlábakat valószínűleg hosszú időre 7 százalékon rögzítik. Mivel azonban az infláció a két számjegyű tartományban mozog, az új jegybanki igazgatótanács is hamar rá fog jönni, hogy továbbra is emelésekre lesz szükség az inflációs várakozások stabilizálása érdekében. Az ikerdeficit most is a legnagyobb kihívás a cseh valuta számára, amely leértékelődési tendenciát mutathat, ha az alsó és a felső határt eltörlik.
A Fidelity középtávon piaci súlyozást ad a közép- és a kelet-európai térség papírjainak – ez azóta van így, amióta a központi bankok a második negyedévben ráébredtek a gyors emelések szükségességére. A hawkish jegybanki kommunikáció miatt a kamatemelések már egy ideje beárazódtak, ami csökkenti a kínálkozó lehetőségek számát.
Rövid távon inkább a magyar, helyi devizában jegyzett kötvényeket részesítik előnyben
a lengyel és a cseh helyi devizában jegyzett kötvényekkel szemben, egyrészt a pozicionálás miatt (a piacok jobban számítanak a lengyel államkötvények árfolyamának emelkedésére, mint a magyarokéra, ami növeli a lengyel államkötvénypiac kiszolgáltatottságát), másrészt a nagyon negatív reálkamatok nyomán a devizaárfolyammal kapcsolatos potenciális problémák miatt.
Emellett a közép- és a kelet-európai, dollárban és euróban kibocsátott kötvényekben látnak értéket, miután a hozamok és a szpredek megduplázódtak, még a gyenge devizaárfolyam, a növekedési sokk és a költségvetési helyzet romlása ellenére is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.