Ha ingyen jönne az orosz olaj, akkor se lenne olcsóbb a tankolás

A korábbi évekhez képest jóval nagyobb a jelentősége idén, hogy a Mol milyen típusú nyersolajból állít elő készterméket a finomítóiban. Köztudott, hogy a százhalombattai üzemben orosz típusú, úgynevezett Ural Blend keveréket használnak, erre az olajfajtára van kalibrálva a finomító, ahogy több is a kelet-közép-európai térségben. 

A beszerzési költségek mindaddig nem voltak igazán érdekesek, amíg egész Európában kiegyenlített volt a pálya, vagyis egy hordónyi olaj beszerzése ugyanannyiba került a Molnak, mint a nyugat-európai versenytársaknak, akik északi-tengeri Brentből állítanak elő üzemanyagot és egyéb készterméket. A Brent és az Ural típusú olaj árfolyama éveken át együtt mozgott, minimális, egy-két dollár volt csupán a hordónkénti árkülönbözet.

Idén viszont a beszerzési költségeket tekintve jókora versenyelőnybe kerültek a régiós olajvállalatok, köztük a Mol is. A február végén kitört háború mindent megváltoztatott, onnan kezdve az orosz nyersolaj sokkal olcsóbb lett, a legextrémebb differencia 37 dollár hordónként volt áprilisban. Azóta stabilizálódtak az ármozgások, de még most is a szokásosnál jóval, 23 dollárral olcsóbb egy hordó Ural Blend, mint a Nyugat-Európában benchmarknak számító Brent.

Mindennek az árképzésben még sincs jelentősége, a Mol profitjának alakulására annál inkább. A magyar olajtársaság ugyanis a beszerzésen realizált előnyt nem érvényesíti a feldolgozás után az értékesítési (nagykereskedelmi) áraiban, tehát annak, hogy mennyiért veszi az olajat, nincs szerepe az árak alakulásában.

Nem a beszerzési ár számít, hanem, hogy mennyiért lehet eladni a benzint
 

A pontos képlet nem ismert, de annyit lehet tudni, hogy a Mol az üzemanyag nagykereskedelmi árának meghatározásakor a mediterrán jegyzésárakat követi (a genovai tőzsde az egyik, ahol Európában lehet benzin és dízel termékekkel kereskedni). A Mol által is használt jegyzésárakat a Platts kirendeltsége teszi közzé a genovai és a rotterdami tőzsdéken lebonyolított napi tranzakciók alapján. Ezek a jegyzésárak független referenciaárként szolgálnak Európában a benzin- és dízelárak megképzéséhez. 

A magyar társaság az importparitásos elvet alkalmazza: 

Ezt a fuvarköltséggel megnövelve úgy korrigálják, hogy másnak épp ne érje meg máshonnan beszereznie a készterméket csak a Moltól, vagyis nem a nyersolaj vételára a meghatározó, hanem, hogy mennyiért lehet eladni a finomított terméket. 

Adhatná a Mol kevesebbért a benzint, ha sokkal olcsóbban veszi az olajat?

Elemzők szerint – ha csupán a piaci viszonyokat nézzük, eltekintve a hatósági üzemanyagáraktól – az olajtársaság végső soron racionálisan jár el, hiszen ha az alacsonyabb beszerzési ár miatt csökkentené az árait, azzal saját profitját mérsékelné, és a riválisok akár dömpinggel is vádolhatnák. Ha viszont fölfelé térne el attól, amit a tőzsdei jegyzésárak indokolnak, akkor azzal az üzemanyagimportnak engedne teret. Az európai tőzsdei árakat is dollárban állapítják meg, így a forint-dollár árfolyam alakulása fontos mozgatórugója a magyarországi üzemanyagáraknak. 

Milyen olajat dolgoz fel a Mol?

Az Ural Blend az orosz exportminőségű kőolaj elnevezése. Nehéz, savanyú (magas kéntartalmú) kőolaj, ezért az Ural Blend ára alacsonyabb, mint a könnyű, kis kéntartalmú Brent típusú kőolajé. 

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a VG-nek korábban úgy kalkulált, a 30 dollárral olcsóbb Uralon naponta 2,5 milliárd forintot nyer a Mol (az EBITDA-soron). A szakértő szerint sokkal nagyobb árkülönbözet azért nem alakulhat ki, mert az orosz termelés visszafogásával a kínálat is csökken, a meglévő készletekre pedig talál majd piacot Oroszország: Kína, India örömmel vásárol.