Bár kevesen szeretik őket, nem minden shortos ellenség

A Hindenburg Research Adani csoport elleni támadása , vagy épp a jelenleg is zajló, Elon Musk 2018-as, a Tesla tőzsdei kivezetéséről szóló Twitter-bejegyzése kapcsán indított per kiváló alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, milyen szerepet töltenek be a piacon azok az alapok, amelyek a különböző cégek sikere ellen fogadnak.

A shortosok sosem voltak a tőkepiacok legnépszerűbb szereplői, és ez különösen igaz a koronavírus-járvány alatt kereskedésbe fogó, a szám megy felfelé filozófiáját valló kisbefektetőkre. A shortosok úgy fogadnak a különböző cégek ellen, hogy részvényt vesznek kölcsön, majd azt eladják, és ha sikerrel jártak és az árfolyam esett, a papírokat olcsóbban tudják visszavásárolni és a hitelezőiknek visszajuttatni, mint amennyiért eladták.

Nem meglepő talán, hogy sokan gyanúsnak találják a shortosok tevékenységét, a fentebb említett per egy tárgyalásán Musk egyenesen gonosznak nevezte a gyakorlatot, és korábban arról is beszélt, hogy be kellene tiltani. A mémrészvények szárnyalását előidéző események alapja is az volt, hogy a kisbefektetők találtak egy olyan céget – ez volt a GameStop –, amely a támadások kereszttüzében állt. Mivel a Redditen szerveződő közösség elkezdte a cég papírjait vásárolni, a shortosoknak is vásárolniuk kellett, hogy limitálják veszteségeiket. Ugyanis 

A shortpozíción ugyanis a lehetséges nyereség limitált – a részvény ára csak nulláig csökkenhet –, míg a veszteségeknek nincs elméleti határa – hiszen egy részvény bármikor tovább drágulhat –, így ha az árfolyam emelkedni kezd, előbb-utóbb fedezni kell a pozíciót. Azon részvények tulajdonosai, amelyek ellen shorttámadás indul, természetesen érthető, hogy nem szeretik ezt a csoportot, ám a shortosok működése mégis elengedhetetlen a piacok optimális működése szempontjából. 

A shortra játszó alapok fontos szerepet játszanak a csalárd cégek leleplezésében, és sokat kockáztatnak, ám azt nehéz lenne állítani, hogy ne lenne bőven csalárd módon működő cég az Enrontól, a Nikolán át az FTX-ig vagy a Wirecardig. A sokak lelkesedése, a befektetők körében egyre gyakoribb pénzügyi nihilizmus, a kimaradástól való félelem, a pénzügyi sajtó által gyakran kritikátlanul dicsőített vállalatok mellett szükség van azokra is, akiket nem fertőz meg a hurráoptimizmus, és nem hisznek el válogatás nélkül mindent a menedzsmentnek.

Persze ez bizonyos befektetők és cégvezetők szemét nem véletlenül csípi, így az sem meglepő, hogy a Redditen gyülekező, a gonosz, a kisbefektetők pénzére játszó Wall Street ellen szerveződő közösség hőse a shortosok esküdt ellensége, Elon Musk lett. A Tesla-vezér gyakran tesz túl optimista ígéreteket, és láthatóan idegen tőle annak a gondolata is, hogy felelősséget vállaljon tetteiért vagy szavaiért, vagyis cégei ideális célpontjai lehetnének a bukásra játszó alapoknak. Azonban a milliárdos számára fontos védelmet nyújt a rajongótábora, aminek eredményeként évek óta a Tesla a világ legértékesebb autógyártója.

A megtámadott vállalatok persze általában vitatják a shortos cégek megállapításait, igyekeznek ezeket alaptalan vádaknak beállítani, és gyakran sikerrel is járnak, különösen a 2008-as pénzügyi válságot követő mennyiségi lazítás által teremtett pénzbőség korában, hiszen a könnyen elérhető források segítenek elfedni a hibákat és a bűnöket. Bernie Madoff példájából azt is tudjuk, hogy egy-egy csalás akár évtizedekig tarthat bukás nélkül, ám az igazság órája általában eljön idővel. A shortosok nélkül azonban a buborékok csak még nagyobbra nőnének, és még több kisbefektető járna pórul. Mindezek mellett talán az is fontos szempont, hogy 

Tevékenységükre azért is szükség van, mert a hatóságok gyakran csak a bukás után mernek lépni, részben szűkös erőforrásaik, részben a befektetők haragjával szembeni félelem miatt.