Hatékony globális portfóliók kialakítása

A hatékony portfólió kialakításának problematikája több egyéb nehézséget is hoz magával, és a válasz erre a kérdésre nagymértékben függ az egyén hasznossági céljaitól. A Harry Markowitz által kreált megközelítés már egy ideje velünk van, de mégis kevesen alkalmazzák, vagy még pontosabban fogalmazva a mögöttes intuíciót nem teljesen tették magukévá. A portfólióoptimalizációs technikákról úgy általánosságban elmondható, valahogy próbálják megragadni a várható hozam és a várható kockázat közötti összefüggést, és ezek figyelembevétele mentén határozzák meg az egyéni elemek vagy eszközosztályok, régiók súlyát.

Ez az összefüggés rém egyszerű, 

A megvalósítás már annál bonyolultabb, és sokszor historikus adatok felhasználása nélkül nehezen is kivitelezhető.

Még ha a várható hozamot meg is tudnánk becsülni, az adott eszközosztály kockázatát/szórását már egy fokkal nehezebb intuitív módon. Szerencsére van azért néhány egyszerűsítésre lehetőség. A fejlett országok kockázata jellemzően kisebbnek mondható a fejlődőkhöz képest.

Az árutőzsdei termékek ciklikus hozammal és hozzá a többi eszközosztályhoz képest nagyobb volatilitással rendelkeznek. A tiszta részvényportfóliók hozam-kockázat aránya (ez lehet a Sharpe-mutató is) fordított, olyan 0,3 körül van. Kötvények hozzáadása mellett viszont ez az arány 1-hez vagy akár 1 fölé is vihető, de természetesen ennek a biztonságnak az ára az alacsonyabb hozam.

Elmondható, hogy kb. 60 százalékos kötvénykitettség hozzáadása egy részvényportfólióhoz már 1 közelébe viszi ezt az arányt. Ez azért lehet fontos, mert minél magasabb ez az arány, annál gyorsabban le tudja dolgozni a portfólió a visszaeséseket.

Európából, Amerikából és az ezeken kívüli országokból, miközben fejlett és fejlődő országokat is tudatosan bevonhatunk. A hosszú távú események előrejelzése természetesen nem lehetséges, ezért a diverzifikáció az egyetlen, de annál hatékonyabb eszközünk a kockázat csökkentésére és egy potenciálisan hatékony portfólió kialakítására.