Ezekkel a részvényekkel pár száz forintból milliomossá lehetett válni
A legtöbb befektető álma, hogy az általa megvásárolt részvények egyik napról a másikra több száz vagy akár több ezer százalékot erősödnek, pillanatok alatt megsokszorozva a befektetések értékét. Az ilyen megtérülés ritka, de korántsem példa nélküli.
A derült égből villámcsapás módjára elszabaduló részvények versenyének közelmúltbeli egyik legnagyobb nyertese minden bizonnyal a GameStop amerikai videojátékbolt. A GME kóddal a New York-i tőzsdén jegyzett papír volt ugyanis az első célpontja a 2021 elején meginduló mémrészvényes rohamnak, ami a köztudatba emelte a penny stock, azaz filléres részvények fogalmát.
A csőd szélén táncoló bolt részvényei ellen a fedezeti alapok hatalmas short pozíciókat építettek ki, az árfolyam további gyengülésére téve ezzel hatalmas téteket. Egy reddites fórumon ugyanakkor a főként fiatal amerikai befektetőkből álló közösség tagjai ezt megneszelve úgy döntöttek, elkezdik végeláthatatlanul zsákolni a szinte semmit nem érő vállalat filléres részvényeit, bízva a közösség erejében. A tippjük pedig bejött:
a hirtelen megugrott kereslet nyomán a bolt részvényárfolyama 1500 százalékkal nőtt, százmilliárdos veszteséget okozva ezzel a vesztére játszó befektetési alapoknak.
A mémrészvényes közösség felelős a másik legismertebb filléres raliért is: az AMC amerikai mozivállalat részvényei 2020 vége és 2021 nyara között 2700 százalékot erősödtek. A kettő közt az a nagy különbség, hogy míg az AMC kurzusa visszatért a futamot megelőző szintjére, addig a GameStop kapitalizálódott: a részvényeik két és félszer annyit érnek, mint a roham előtt, a kereslet pedig egy 4:1 arányú részvényfelosztást is lehetővé tett a cég számára.
A GameStop sikere azonban messze eltörpül azon cégek felfutása mellett, amelyek a tőzsdén kívül is nagyot alkottak a bevezetésüket követően.
A Qualcommot ma a világ egyik legnagyobb csipgyártójaként tartják számon, piacra lépésekor ugyanakkor csak egy ígéretes vállalat volt, 0,5 dolláros (részvényfelosztással igazított) árfolyamon lépett be az amerikai tőzsdére. Bevezetése óta a cég papírjainak értéke 21 935 százalékot erősödött, azaz
a Qualcomm piacra lépésekor ötven forintért vett részvények ma több mint egymilliót érnének.
A Monster energiaital-gyártó ugyanakkor ezt is le tudja pipálni: a vállalat 1985-ben lépett piacra, igazi filléres részvényként – egy papírjuk mindössze 13 centet kóstált. A cég azóta a világ egyik vezető energiaitalgyártója lett, ezt a folyamatot pedig a részvények is lekövették: a vállalat kurzusa 38 év alatt 73 ezer százalékot erősödött, azaz 14 forintnyi befektetést változtatott volna egymillióvá az eltelt évek alatt.
Az igazi penny stock az egypennys árfolyamon 2010-ben piacra dobott Gateway Industries részvénye volt. A vállalat – és egyetlen alkalmazottja – webdizájnnal foglalkozott, különösebb ismertetőjele nem is volt. Aztán egyik napról a másikra, 2011. február 11-én egy befektető bejelentette, hogy felvásárolja a céget: több se kellett a piacnak,
a vállalat részvényei pár óra alatt több mint 20 ezer százalékot erősödve, 2,97 dollárig szaladtak.
A legnagyobb nyertesek után érdemes a legnagyobb vesztesnek, a Metának is szentelni pár szót: Zuckerberg közösségimédia-vállalatának részvényei 2022. február harmadikán 26 százalékot zuhanva álltak földbe a vállalat tragikusra sikeredett jelentését követően, 232 milliárd dolláros léket ütve ezzel a cég értékébe, amely máig a legnagyobb egy napon belüli értékvesztés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.