Bár a makroadatok azt mutatják, hogy az amerikai gazdaság a ragadós infláció és a magas kamatok ellenére is a korábban vártnál jobban pörög, a jómódú amerikaiak már recessziót éreznek. Szójáték is született erre, a richcession, amely arra utal, hogy amíg az alacsonyabb béreket felzárkóztatják az inflációhoz, hogy a feszes munkaerőpiacon is vonzók legyenek az állások, addig a magasabb bérkategóriákba lévők munkajövedelme nem emelkedik. Közben a tőzsde tavalyi visszaesése is érzékenyen érintette a gazdagabbakat, ami az egész gazdaságra visszahathat, mert a tehetősebb amerikaiak visszafogják a fogyasztásukat.
Az is érdekes, hogy az elbocsátások száma viszonylag alacsony, de
a leépítések egyharmada a jobban fizetett alkalmazottakat érintette.
Jól példázza ezt az év eleji leépítési hullám a technológiai szektorban. A Bank of America közgazdászai egy közelmúltbeli elemzésükben azt találták, hogy abban a harminc államban, ahol a munkanélküli-segélyeket közvetlenül az elbocsátott dolgozók számláira utalják, áprilisban 40 százalékkal emelkedett a segélyben részesülők száma azokban a háztartásokban, ahol legalább évi 125 ezer dollár volt a jövedelem, míg az 50 ezer dollárnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban csak 8 százalékkal nőtt a segélyezettek száma.
Elemzések azt mutatják, hogy a világjárvány előtti négy évtizedben
felhalmozódott bérkülönbségek egynegyede feloldódott a mostani feszes munkaerőpiacon,
ahol az alacsonyabb jövedelműek könnyebbe tudnak magasabb bérkategóriába lépni.
Ez immár a fogyasztásban is lecsapódik. Amíg az amerikai háztartások nem alapvető cikkekre fordított hitel- és bankkártyás kiadásai nőttek idén áprilisban év per év alapon, addig a magasabb jövedelmű háztartások esetében visszaesés tapasztalható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.