késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Áremelési kísérlet vagy külpolitikai nyomásgyakorlás volt a gabonafegyver bevetése?
A „vedd meg a pletykát, add el a hírt” régi igazságát hozta a gabonapiacon, hogy Moszkva hagyta lejárni a fekete-tengeri gabonamegállapodást. A búza határidős jegyzései hétfőn 3,4 százalékkal emelkedtek, még vékánként 6,84 dolláron is kereskedtek vele, majd a nap folyamán lekonyult az árfolyam. Elemzők szerint Oroszország hétfői döntését a piac áremelési kísérletként értékelte, de az egyezményből való kilépés kockázatát már korábban beárazta a piac. Így nem hordozott új piaci információt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor azt mondta, hogy a megállapodást felmondták, de Oroszország újra csatlakozik a szerződéshez, ha követelései teljesülnek.
Még az ENSZ főtitkára is lobbizott a megállapodás meghosszabbításáért. Antonio Guterres azt ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ha meghosszabbítják az ukrajnai gabona biztonságos fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodást, akkor cserébe az orosz mezőgazdasági bank,
a Rosszelhozbank leányvállalatát újra bekapcsolják a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerbe.
Az Európai Unió tavaly júniusban vágta le a SWIFT-ről az orosz bankrendszert az ukrajnai invázió miatt. Az EU szóvivője idén májusban még azt mondta, hogy az EU nem fontolgatja az orosz bankok visszakötését, ám most komolyan szóba került a Rosszelhozbank leányvállalatának amnesztiája.
Moszkva döntése, hogy kilép a megállapodásból, újraéleszti azokat a félelmeket, hogy
veszélybe kerül a globális élelmezésbiztonság.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgóolaj-szállítója. Nyugati tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy az élelmiszer-ellátás megszakításával arra kényszerít államokat, hogy támogassák az Ukrajna ellen indított háborúját.
Ukrajna több mint 32 millió tonna élelmiszert exportált a szállítások tavaly augusztusi újraindítása óta. A Világélelmezési program idén a búza 80 százalékát Ukrajnától vásárolta a fekete-tengeri kezdeményezésen keresztül olyan, válság sújtotta országoknak, mint Szudán, Szomália és Afganisztán. Az is érdekes, hogy 7,9 millió tonna gabonának,
az ukrán export egynegyedének Kína volt a felvásárlója.
Bár Peking Oroszországot támogatja, most mégis az egyezmény meghosszabbítására szólította fel Moszkvát.
A The Wall Street Journal által megkérdezett elemzők külpolitikai motívumot is látnak a moszkvai lépés mögött. Oroszország ezzel üzent a gabonamegállapodásban kulcsszerepet játszó Törökországnak, hogy óvatosabban nyisson a Nyugat irányába. Ankara ugyanis ősszel ígérete szerint jóváhagyja a svéd NATO-csatlakozást, s
a piac most azt árazza, hogy végül mégis újrakötik a megállapodást.
Az is hűti a gabonapiacot, hogy az Egyesült Államok terméseredményeiről kedvező prognózisokat közöltek. A washingtoni Mezőgazdasági Minisztérium a heti jelentésében az ország szójatermésének 55 százalékát jó vagy kiváló állapotúnak minősítette, ami meghaladja az elemzők 53 százalékos várakozását.
Az amerikai kukoricatermés 57 százaléka kapott jó vagy kiváló minősítést, ami megfelel az előzetes várakozásoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.