Nehéz a BUX-ot felülmúló részvényalapot találni idén, mutatjuk a kivételeket

Jó formában van idén a hazai alapkezelői szektor, a befektetési alapok sorra döntik a rekordokat. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adatai szerint október végéig 40 százalékkal gyarapodott az összvagyonuk, ami ezzel már a 13 ezermilliárd forintot súrolja. A megtakarítók pedig már 2685 milliárd forintot fektettek ezekbe, bő kétszer annyit, mint tavaly egész évben. Mindezt annak ellenére, hogy július óta – az ingatlanalapok kivételével – ezek után is meg kell fizetni a 13 százalékos szochót.

A katasztrofális 2022-es esztendő után a tőzsdék is jól szerepelnek, a legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P 500 például 18,5 százalékot, a legnagyobb európai gazdaságot reprezentáló német DAX pedig 14,6 százalékot emelkedett. A pesti tőzsde vezető kosara, a BUX még az előbbieket is túlszárnyalva 27,6 százalékot ralizott november végéig.

Az egyaránt kedvező hazai és nemzetközi befektetői környezet miatt joggal gondolhatnánk, hogy a hazai részvényalapok is remekelnek, ez azonban nincs így. A teljes szegmens vagyona mindössze 7 százalékkal nőtt a BAMOSZ kimutatása szerint, ráadásul a részvénybefektetésnek ez a formája nem igazán mozgatta meg a megtakarítók fantáziáját 2023-ban. Tíz hónap alatt lényegében nem is érkezett érdemi friss tőke a részvényalapokba: a nettó értékesítés (az új lekötések és a visszaváltások különbözete) mindössze 350 millió forint volt.

Spártai hozamok a részvényalapoknál

A hozamokat látva is lehet hiányérzetük a tulajdonosoknak, a 181 nyilvános, nyílt végű, tehát bárki számára elérhető hazai részvényalapnak ugyanis alig tizede, mindössze 16 tudta megverni a BUX indexet, az igazán kiemelkedő hozam pedig meglehetősen ritkának számít.

A dobogó harmadik fokára az Erste BUX indexet követő, Stock Hungary Indexkövető Részvény Alap fért még fel, ugyancsak szűk 33 százalékos ralival. Ennek az alapnak egy másik sorozata is tagja a top 10-nek, az osztrák VIG pedig három termékkel, köztük két közép-európai részvényes, valamint egy feltörekvő piaci ESG-alappal is képviselteti magát.

Harminc százalék körüli drágulással a szegmens legjobban teljesítő termékének számít még a HOLD közép-európai részvényalapja, az MBH Next Generáció, valamint az OTP Orosz részvényalapjának egyik illikvid sorozata is, az utóbbi forgalmazását azonban már korábban felfüggesztette az alap kezelője.

Nagy mínuszba csak kevesen futottak bele

A közel kétszáz termék között természetesen nagy a szórás, és bár legalább 10 százalékos emelkedést az alapok majdnem fele tud felmutatni, a részvényalapok mintegy ötöde – 34 termék – árfolyamveszteséget szállított.

Igazán nagy mínuszba szerencsére csak maréknyi alapkezelő futott bele, a legnagyobb, egyaránt 70 százalékos mínuszt az OTP Alapkezelő két terméke, az Omega fejlett piaci ESG-részvényalap, illetve az Orosz Részvény Alap idén márciusban különválasztott, illikvid, orosz részvényeket tartalmazó része hozta össze. A legnagyobb magyar bank afrikai részvénykitettséget adó alapjának két sorozata szintén a sereghajtók között szerepel 10-15 százalékos árfolyamcsökkenéssel, mellettük még az MKB Bonus ért el két számjegyű negatív hozamot.