A generatív mesterséges intelligencia (MI) technológiai részvényekre gyakorolt felhajtóereje és az Egyesült Államok recessziójának elmaradása miatt a részvénypiacok figyelmen kívül hagyták a márciusi bankválságot, a gyengélkedő kínai gazdaságot és a közelmúltbeli kamatemelkedési ciklussal kapcsolatos aggodalmakat. Az eredmény: az S&P 500 18 százalékot emelkedett idén, főként három szektor, a kommunikációs szolgáltatások 50 százalékos, az információs technológia szintén 50 százalékos és a fogyasztási cikkek 32 százalékos felhajtóerejének köszönhetően. Ebben a három szektorban találjuk a legtöbb megacéget, amelyeknek a piaci értéke meghaladja a 200 milliárd dollárt.
Az idei rali eredményeként a „Magnificent Seven” (Apple, Microsoft, Alphabet, Amazon, Nvidia, Meta és Tesla) tovább növelte relatív indexsúlyát az S&P 500 indexben.
Az információs technológiai szektor mára elérte a 29 százalékos indexsúlyt az S&P 500-ban. Ennek egyrészt áldásos volt a részvényhozamokra és a készpénznek a részvényekbe áramlására gyakorolt hatása, másrészt viszont kockázatot is rejt, hiszen az amerikai részvénypiac törékenyebbé vált tőle. Ahogy az alábbi diagram is mutatja, az S&P 500 index 2020 óta nem látott relatív szintet ért el a súlyozatlan S&P 500-hoz képest (S&P 500 Equal Weight), több mint 1,20-szoros értékkel. Ez jól mutatja a technológiai részvények és általában a megacégek körül kialakult, felfokozott hangulatot. Ennek eredményeként érdemes mérsékelni az elvárásokat a megacégek irányába, a piac többi részéhez viszonyítva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.