Vannak kockázatok a Prémium Magyar Állampapír háza táján, pánikra azonban semmi ok
Minden irányból túlzó elvárások álltak fenn a forinttal szemben az idén, mind a lefelé, mind a felfelé mutató kilengés terén szélsőséges nézőpontokat fogalmazott meg a piac, ezek eredőjeként alakult pedig ki a jelenlegi, 380 környékén ingadozó euróval szembeni árfolyam – mondta el a Világgazdaságnak László Csaba volt pénzügyminiszter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Fotó: László Csaba archív
A két végpont közt középen talált támaszra a forint
A szakértő kiemelte: a pesszimisták úgy gondolták, a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, az elhúzódó recesszió, illetve a magas inflációs környezet nyomán a forint gyakorlatilag végeláthatatlanul is gyengülhet az idén. Ezek valóban létező problémák voltak ugyan 2023-ban, de a nemzetközi energiaárak csökkenése, a lakossági fogyasztás visszaesése, a beruházások megtorpanása együttesen jelentősen csökkenteni tudta a makrokeresletet,
emiatt drasztikusan javult az idén a folyó fizetési mérleg.
A lakossági fogyasztás és a beruházások visszaesése ugyan a magyar gazdaság számára nem jó hír, de az energiaárak csökkenésével együtt a javuló külső egyensúly a külső befektetőket megnyugtatta a hazai piaccal kapcsolatban. Ez nagy szerepet játszhatott abban, hogy a hitelminősítők sokak várakozásával szemben idén elkerülték a leminősítéseket.
A forint erejéhez a carry traderek is egyértelműen hozzájárultak: a világviszonylatban is magasnak mondható hazai kamatkörnyezet miatt ugyanis a külföldi befektetőknek messzemenőleg megérte akár még saját devizájukban is alacsonyabb kamatok mellett hitelt felvenni és abból a magyar kötvénypiacon busás hozamok mellett befektetni, hiszen így a kamatkülönbözet gyakorlatilag teljes egészét profitként tehetik zsebre.
Aki vállal egy kis kockázatot, vagy ezt tudja fedezni, az most ezeken elég jól keres
– emelte ki a szakértő.
Ez a kamatkülönbözet – amelynek költségét mindannyian fizetjük – az egyik ára annak, hogy több mint egy éve az MNB-nek a környező országokkal összehasonlítva jóval magasabb kamatot kellett tartani az infláció letörése és a forintárfolyam védelme érdekében – emelte ki László Csaba.
Az optimisták mindeközben elsősorban a Magyarországnak járó EU-s pénzek érkezésére számítottak. Az évek óta tartó vita az EU-val még jó ideig velünk marad, de most úgy tűnik, egy nagyobb, 10 milliárd euró körüli összeget felszabadítottak a kohéziós pénzekből, de még továbbra is több mint 20 milliárd euró EU-s pénz kifizetése lóg a levegőben.
Jövőre nemcsak Amerika, de Európa is választ
A 2024-es év egyértelműen a választások éve lesz, ugyanis nemcsak az Egyesült Államok választ elnököt november 5-én, de európai parlamenti voksolás is lesz június 9-én, ez pedig minket is közvetlenül érint. Ennek kapcsán László Csaba kiemelte: a politikusok ugyan hajlamosak minden következő választást sorsdöntőnek minősíteni, de az EP-választásnak önmagában viszonylag kisebb jelentősége van a piaci folyamatok szempontjából – a parlament ugyanis távolról sem a legfontosabb szerve az EU-nak.
Arra sem nagyon lehet számítani, hogy a hagyományos középpártok ne tudnák továbbra is kézben tartani az EP működését. Bár ezen lehet sok EP-képviselő megsértődne, de a hosszú távú folyamatok szempontjából, ha csak nem lesz mégis egy földindulásszerű átrendeződés, akkor a legfontosabb, hogy az egyes országok politikai folyamatairól kaphatunk majd egy pillanatképet – tette hozzá a szakértő.
Az amerikai elnökválasztás kimenetele azonban már látványosabb piacformáló erővel bírhat. Fontos azonban kiemelni, hogy az elnökválasztás valódi hatása csak 2025-ben, az új elnök beiktatásával csapódik majd le teljes egészében. Ettől függetlenül a piacok árgus szemmel figyelik már az előválasztások alakulását is.
Érdekes módon, évtizedes távlatokban nézve, a külpolitikailag fontos kérdésekben elég nagy egyetértés van a két meghatározó párt között
– emelte ki a szakértő.
László Csaba ugyanis rámutatott: a világgazdaság számára hosszú távon igazán fontos reláció, az amerikai–kínai viszony tekintetében kifejezetten hasonló álláspontot képviselnek a demokraták és a republikánusok, ahogy az izraeli háború, és az Izrael melletti kiállás tekintetében is vitathatatlan az elkötelezettség.
Egy lényegi különbség azonban még így is fellelhető: amennyiben Trump visszatér, Ukrajna lényegesen kevésbé veheti majd készpénznek a rendületlen amerikai támogatást, míg a Biden-kormány fennmaradása számukra sokkal kedvezőbb előjeleket hordoz magában.
A mi számunkra ez a szokatlan egyetértés ugyanakkor nem jelent jó hírt, ha a magyar kormány az egyértelmű euró-atlanti elköteleződés helyett továbbra is fenntartja a jelenlegi bizalmas magyar–kínai, illetve magyar–orosz kapcsolatokat. Ugyanis minden bizonnyal egy Trump-kormányzat sem nézné ezt jó szemmel, még úgy sem, hogy a republikánus elnök visszatérése javíthatná az Amerikával fennálló fagyos viszonyt – de pontosan a fenti szempontok miatt jó eséllyel inkább csak a gesztusok, a közös „szelfik” szintjén – emelte ki László Csaba.
Mi lesz a Prémium Magyar Állampapírral?
A hazai kötvénypiaci idei koronázatlan királyában, a Prémium Magyar Állampapírban jelenleg nagyjából 6700 milliárd forintot tartanak a befektetők, az új sorozat bevezetése óta azonban az új, a korábbinál lényegesen alacsonyabb kamatot fizető papír iránt látványosan beszakadt az érdeklődés.
Akik a régi sorozatból vásároltak be, jövőre közel 20 százalék körüli hozammal számolhatnak, nagy kérdés azonban, hogy megéri-e megtartani a papírokat lejáratig, vagy érdemes-e őket 2025 elején visszaváltani – a befektetőket pedig egyre inkább foglalkoztatja, hogy amennyiben el szeretnék adni kötvényeiket, milyen kondíciók mellett tehetik majd ezt meg.
Az ÁKK, mint kibocsátó ugyanis napi árfolyamjegyzést tart fenn a PMÁP-iránt, azaz
elméleti síkon bármikor megtehetné, hogy olyan mértékben csökkenti a visszaváltási árfolyamot,
hogy azok mellett már ne érje meg eladni a kötvényeket a befektetőknek.
Ezzel kapcsolatban László Csaba rámutatott: az ÁKK-nak, még ha minden joga meg is van megváltoztatni a visszaváltási kondíciókat, olyan sokszor jelentették már ki nyilvánosan, hogy nem élnek majd ezzel, hogy ezek után mégis belenyúlni az árfolyamba hatalmas ázsióvesztést eredményezne számukra.
A kockázat azonban mindennek ellenére ott van a háttérben
– tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
Ha valami körülmény változása ugyanis kifejezetten szükségessé tenné a visszaváltási roham minimalizálását, akkor a lehetőségük ugyan meglenne ezt a célt elérni, de a magyar állam finanszírozását illetően nem valószínű, hogy előállhat egy olyan drámai helyzet, ami ezt indokolttá tenné.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.