Az idei év során rengeteg bizonytalansággal néz majd szembe a világgazdaság: több mint négymilliárd ember járul az urnákhoz, és a választások közül több kulcsfontosságú lehet globális szempontból is – állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. éves kitekintő elemzése.
Fotó: Shutterstock
Bizonytalanságokból és választásokból nem lesz hiány
A voksolások közül a májusi európai uniós és a novemberi amerikai elnökválasztás lesz leginkább az érdeklődés középpontjában. Az EU-ban fontos kérdés, hogy a változás hatására tovább lassul-e az integráció, valamint a döntéshozatali folyamatok még nehézkesebbé válnak-e.
A várható gazdasági következmények közül kiemelendő, hogy
kisebb hangsúlyt kaphatnak a zöld szempontok, várhatóan kevesebben támogatják majd a közös gazdasági segítségnyújtást az EU-n belül,
és megrekedhet a költségvetés további bővítése is.
Jelenlegi ismereteink szerint az amerikai választás Joe Biden és Donald Trump küzdelmét hozza: mindkét jelölt toronymagasan vezet a saját táborában, miközben kettőjük közül jelenleg valamivel Trump áll jobban. Amennyiben a republikánus tábor adja majd az új elnököt, úgy a deglobalizáció további erősödésére, adócsökkentésre, a bevándorlás erőteljesebb korlátozására, valamint a klímavédelmet és fenntarthatóságot előtérbe helyező döntések visszaszorulására lehet számítani. Emellett nem kizárt, hogy az amerikai jegybankra,
A politikai bizonytalanságok mellett geopolitikai feszültségek (Tajvan), fegyveres összecsapások, háborúk (Közel-Kelet, Oroszország-Ukrajna) okoznak bizonytalanságokat a világ pénz- és tőkepiacain, miközben tavaly év végén elsősorban a globális kamatcsökkentési várakozások nyomán magasra emelkedtek a részvényindexek.
A magyar gazdaság kilátásai kifejezetten jók
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a tavalyi zsugorodás után 2024-ben a magyar gazdaság érdemi növekedést mutathat fel: noha a háztartások bizalma továbbra is nyomott szinten van, megindulhat a belső kereslet, mivel a fogyasztást az emelkedő reálbérek egyre jobban támogathatják. A csökkenő kamatok miatt a hitelfelvételi kedv erőre kaphat, ugyanakkor az állami beruházások várhatóan nem fognak igazán nőni idén, miközben az európai konjunkturális kilátások sem éppen fényesek.
Az Equilor vezető elemzője szerint ugyanakkor utóbbit tompíthatja, hogy az elmúlt években beinduló feldolgozóipari beruházások lassan termőre fordulnak, és az uniós források is jelentősebb ütemben megindulhatnak Magyarország felé.
A tavalyi hat százalék körüli arányos költségvetési hiány nem kínál sok teret a gazdaság élénkítésre, azonban beavatkozás nélkül is érezhető növekedés érhető el, és a rezsicsökkentésre fordítandó források is kisebbek lehetnek a tavalyinál. A hiány automatikusan csökkenhet a tavalyihoz képest, az Equilor várakozása szerint 4,7 százalékra. Mindezek eredőjeként összességében idén
elérhetőnek tűnik a 3 százalékot meghaladó reál GDP-növekedés.
Az infláció decemberben 5,5 százalékra csökkent, ami jelentős visszaesés a 2023-as 17,6 százalékos éves átlaghoz képest, így az MNB tovább vághatja a kamatot, akár az eddigieknél nagyobb léptékben. Árokszállási Zoltán szerint az egyre fontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy meddig tarthat a kamatcsökkentési ciklus, hiszen a 10,75 százalékos jelenlegi alapkamat nagyon messze van az aktuális és az Equilor által 2024-re várt 5,3 százalékos átlagos inflációtól.
Az elemzés rámutat, hogy a hosszabb távú inflációs folyamatokban továbbra is bizonytalanság látható, ezért év végére az Equilor is 6 százalékos alapkamatot vár.
Mi lesz a Prémium Magyar Állampapírral és a forinttal?
A forint árfolyamában ellentétes hatások érvényesülnek: az európai uniós források egy részéhez most már hozzáfér Magyarország, és a globális kamatokhoz képest a kamatkülönbözet a forint javára továbbra is számottevő. Ez gyorsan csökkenhet, így, bár
rövid távon nem kizárt némi erősödés, az év végén 395 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
A 2024-es év bizonytalanságai miatt az Equilor elemzésében rámutat, hogy a befektetőknek érdemes „szárazon tartani valamennyi puskaport”, azaz a viszonylag magas kamatozású pénzpiaci eszközökben tartani a megtakarítás egy részét, felkészülve egy esetleges részvénypiaci korrekcióra.
A magyar lakossági megtakarítások szempontjából fontos, hogy az első negyedévben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) számos sorozata jelentős mértékű, összesen több száz milliárd forintnyi kamatot fog fizetni, így célszerű már most végiggondolni, mibe érdemes fektetni a megkapott összeget. A jelenleg elérhető, 9,9 százalékos kamatozású PMÁP rendkívül vonzónak számít a csökkenő infláció fényében, ugyanakkor más, akár részvénypiaci befektetések lehetősége is felértékelődhet.
Erős magyar, drága amerikai részvények
Földrajzi szempontból az USA részvénypiacai jelenleg drágábbnak tűnnek, mint európai társaik az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint. A már említett kamatcsökkentési várakozások farvizén jelentős felértékelődés következett be tavaly október vége óta a piacokon, aminek következtében az amerikai részvénypiacok értékeltsége jelentősen emelkedett, és érdemben a német, vagy akár a magyar index fölé került.
Jelenleg a magyar részvények erőt mutatnak, több blue chipnél is erős sztori látszik. Az OTP esetében a sajáttőke-arányos megtérülés kimagasló lehetett tavaly, miközben az újra erőre kapó magyar gazdaság, és a jól muzsikáló külföldi leánybankok továbbra is komoly profitot hozhatnak a legmagasabb forgalmú magyar számára.
A kelet-közép európai bankszektor egyébként is érdekesnek tűnik az Equilor szerint: az itt tevékenykedő bankok teljesítményét támogathatja, hogy a régió gazdasági növekedése idén és jövőre erősödhet, míg az euróövezet növekedési kilátásai nem jobbak a 2023-as évinél. A régiótól délebbre a görög bankok is elég olcsónak tűnnek egyelőre, miközben kecsegtető növekedési lehetőségek előtt állnak.
A magyar piacon az elmúlt hónapok legfigyelemreméltóbb teljesítményét
a Magyar Telekom mutatta a négy hagyományos blue chip közül.
A vállalat 2024-ben 15 százalékos díjemelést hajt végre, ami komoly árazási erőt jelez, és a közelmúltban hozzájárulhatott az árfolyam emelkedéséhez, miközben már a tavalyi év is jelentős felértékelődést hozott a Telekomnál.
A Mol tekintetében a 2,8-ról 1 százalékra csökkenő extraprofitadónak lehetnek pozitív hozadékai: ez a teher a tavalyi első három negyedévben 315 millió dolláros kiadást jelentett a cég számára, jövőre ez 112 millió dollárra mérséklődhet majd. Szintén jó hír az olajvállalata számára, hogy a Brent-Ural spread ismét bővülni kezdett az elmúlt időszakban, továbbá a finomítói marzsok is javultak a harmadik negyedév során a Molnál.
A Richternél a korábban meghirdetett 40 milliárd forintos részvényvisszavásárlási keretből közel 14 milliárd forint még rendelkezésre áll, továbbá az amerikai gyógyszer-áremelések pozitívan befolyásolhatják majd a Vraylar jogdíjbevételeit is.
Ellentétek kereszttüzében az olajár
Az OPEC az olaj árszínvonalának fenntartása érdekében rendszeresen kitermeléscsökkentési döntéseket hoz, nagy kérdés azonban, hogy ez a tendencia meddig marad fenntartható – mutatott rá Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője, kiemelve, hogy a kartell döntései olyan mértékben nem tükrözik a tagság egyöntetű véleményét, hogy Angola például a nézeteltérések nyomán nemrég el is hagyta a szervezetet.
Miközben az OPEC a kitermelés csökkentése, addig az Egyesült Államok a kínálat bővítésén munkálkodik fáradhatatlanul, Kína pedig a jelenlegi gazdasági helyzetében csak arra koncentrál, hogy a korábban kitűzött növekedési ütemét tartani tudja.
Az olaj árának jövőbeli alakulását azonban a geopolitikai feszültségekkel tarkított világpolitikán túl a Vörös-tengeri hajózási útvonalak veszélyeztetettsége is jelentős mértékben befolyásolhatja majd.
Történelmi csúcson túl az arany
A sárga nemesfém nemrég 2135 dollárra módosította történelmi rekordértékét, mely mögött a vártnál magasabb amerikai inflációs adatok és a közel-keleti geopolitikai feszültségeken túl a közelgő amerikai választások okozta bizonytalanságok, a csökkenő kamatvárakozások, és az ETF-ek irányából beáramló tőke megjelenése állt.
Az arany jövőbeli árfolyamemelkedését a jegybankok további tartalékképzése is támogathatja, ugyanakkor kérdés, hogy a piacok a már említett félelmeket milyen mértékben árazták már be a kurzusba, így a további árfolyamalakulás környékén vannak még kérdőjelek.
