Az egynapos opció lett a tőzsdék félkarú banditája Amerikában – csapdába kerülhet a részvénypiac

Ha nem lenne elég a tavalyi bankpánik közelgő évfordulója, vagy a 2010-es medvepiaci rali tükörképére, vagyis egy bikapiaci beomlásra emlékeztető kereskedési mintázat, minap az opciós csapóajtóra figyelmeztetett Móró Tamás, a Concorde vezető részvénystratégája a szokásos podcastjukban. Ebben a medvecsapdában az a legfélelmetesebb, hogy miközben a tengerentúlon már harmadik éve dübörög az opciós forradalom, mi itt az óceánon innen, őszintén megmondva, egy spéci opció hallatán általában azt sem tudjuk, hogy azt eszik vagy isszák. Csak akkor kapcsolunk, amikor kedvenc pesti blue chipünket elsodorta egy árhullám.

– mondta Móró Tamás, a Concorde részvénystratégája, hozzátéve: ezért különösen veszélyes, hogy most is nagyon egy irányba pozicionált a piac. Egy átpozicionálás praktikusan azt jelenti, hogy az opciós árjegyzők egy ponton mechanikusan, előre beállított kereskedő algoritmusokkal szinte egyszerre borítják a pozíciókat, s olyan árhullámot keltenek a piacon, ami köszönőviszonyban sincs a részvények fundamentális tulajdonságaival és valós értékével.

Az utóbbi években jelentősen megváltozott az opciók szerepe. A múlt század hetvenes éveitől felívelő opciós kereskedés hosszú 

ahol jellemzően a nagybefektetők magasan edukált munkatársai forogtak, s elsősorban fedezetként kínálták az opciót. Európában és hazánkban most is ez a trend. Az opciós piac kiváló lehetőséget nyújt a kockázatkezelésre, afféle biztosításként működik, hiszen a veszteség legfeljebb az opciós díj maga. Ezért alkalmas exportőr cégek devizakockázatának kezelésére, vagy részvénypiaci pozciók ellenoldali biztosítására is. Ám Amerikában nagyot fordult a világ, amennyiben az egyéni befektetők is felfedezték maguknak az opciót, pontosabban, mivel kettőn áll a vásár, az opciók kiírói is felfedezték maguknak a kisbefektetőket. Nos, most a kicsik jellemzően spekulatív céllal nyitnak opciós pozíciókat.

Az opciós piac előretöréséhez az is hozzájárult, hogy a 2008-as pénzügyi válság után rendkívül népszerűek voltak a kisbefektetők körében

Csalogatóan kicsi, szinte tippmix méretű összegekkel is lehetett fogadni részvényekre, hatalmas tőkeáttéttel, akár úgy is, hogy 1 cent árelmozdulás 1 dollárt vagy 1 eurót dobott a számlán. Persze nemcsak a jó irányba, ha gyakran a rossz oldalra is. Ilyenkor percek alatt leolvadt a kisbefektetők letétje, további pár perc múlva már tetemes mínuszba lendült a számla, s kisvártatva érkezett a margin call, vagyis a letétfeltöltési felhívás. Akkoriban ezzel nagyon sokan megégették magukat. Ehhez képest az opció egy kiszámítható veszteséggel üzemelő spekulatív ügylet.

Természetesen a szerencsejáték-vonal sem halt el. Annál is kevésbé, mert a pandémia idején a bezárt kaszinók és lóversenypályák közönsége is rászabadult a tőzsdékre. A SpotGamma adatszolgáltató szerint a rövidebb lejáratú, azaz öt vagy kevesebb napon belül kifutó opciók három éve még az összes opciópiaci aktivitás harmadát tették ki, míg tavaly már a felét. A legforróbb napon belüli opciók az 0DTE nevet kapták a parkettszlengben. A Hootsuite elemzőcég szerint óriási népszerűsége van a közösségi médiában a #0DTE hashtagnek.         

Benjamin Edwards, a Las Vegas-i Nevadai Egyetem professzora szerint 

míg Julien Stouff, a genfi ​​székhelyű Stouff Capital befektetési cég alapítója úgy véli: egy  igazi opcióforradalom zajlik az amerikai tőzsdéken, ami bármikor turbulenciát okozhat. Pláne, hogy a kisbefetetők az olcsó egynapos opciókat úgy kezelik, mint a nyerőgépeket a Las Vegasban. Így lett az egynapos opció a tőzsdék félkarú banditája.