Adófizetés kriptovalutákkal – valóság vagy álom?

A kriptoeszközök elfogadásában élenjáró Svájcban lényegében már valóság a digitális eszközökkel való adófizetés. Az alpesi ország persze igyekszik a hagyományos bankrendszerbe beemelni a kriptoeszközöket is, de az összes európai országot előrelépés jellemzi ezen a területen. 

– lényegében így lehet összefoglalni a bankok mára jellemző globális gondolkodását a kriptovalutákról, azaz a teljes elutasítást felváltotta az alkalmazkodás kényszere.  

Az Európai Unió lényegében felzárkózik Svájchoz, amikor majd 2025 január elején megjelenik a MiCAR (Markets in Crypto-Assets Rgulation), azaz az egységes, kriptoeszközök használatára, kereskedhetőségére vonatkozó jogszabály. 

– mondta  Ilya Volkov, a Crypto Valley Association igazgatósági tagja a civil szervezet egyik rendezvényén. Volkov szerint tehát már nem állunk messze attól, hogy a kriptoeszközök a hagyományos bankszámlákra kerüljenek. Lényegében 

Ugyanakkor Volkov szerint  a kriptoeszközök bankszámlákon való elhelyezése nemcsak hab lesz a tortán, hanem fokozatosan egy elkerülhetetlen alapfunkcióvá válik majd. Átláthatóbb, költséghatékonyabb rendszer jön létre, mondta a kriptovaluták mögött álló, megbízható, blokklánc-technológiára utalva.

Tartós növekedés, kritikákkal

A befektetők egyre inkább „digitális aranyként” tekintenek a kriptóra, ugyanis annak használatát a mögöttes technika miatt biztonságosnak tartják. 
A kritikusok szerint hiába  érte el minden idők új csúcsát 70 ezer dollár fölött mostanában, valójában belső értéke nulla, hiszen  

Ulrich Bindseil és Jürgen Schaaf, az Európai Központi Bank (EKB) két tisztviselője blogbejegyzésükben azt írták, hogy a bitcoin nem alkalmas sem fizetőeszköznek, sem befektetésnek, mert a vele végzett tranzakciók még mindig kényelmetlenek, lassúak és költségesek.

Tokenizálásé a jövő

Miután a blokklánc-technológia széles körben elterjedt, és a hagyományos pénzügyi technológiákkal párosul, a tokenizálás lehet az egyik legvonzóbb előny. A folyamat során különböző eszközöket digitális tokenné alakítanak, amit végül fizetésre lehet használni, azaz be tudnak kerülni a reálgazdasági körforgásba.

A kriptoeszközök azért váltak népszerűvé, mert a kormányzati ellenőrzésen kívül működtek. Ugyanakkor ahhoz, hogy széles körben tartósan használják is őket, be kell illeszteni az eszközöket a pénzügyi rendszerbe. Mára a központi szabályozás is nyitottá vált, és befogadná a kriptókat, világszerte 18 ezer vállalkozás kezdte elfogadni a digitális eszközöket fizetőeszközként, abban a reményben, hogy versenyelőnyhöz jutnak.  

A bankok eddigi eszközei azonban nem alkalmasak a kriptók szabályozására, mert csak hosszadalmasan, és drágán futtathatók végig a digitális eszközökön. Emellett a szabályozást harmonizálni is kell, erre lesz jó megoldás a MiCAR. Azaz lényegében ez jelenti az első nagy lépést abba az irányba, hogy a hagyományos banki tevékenységet összehangolják a kriptoeszközökkel – mondta Cecilia Peregrina, a PwC Switzerland munkatársa.

Svájc az élenjáró

Svájc már létrehozta az úgynevezett kriptolicencet, azaz az országban működő kriptocégeknek pénzmosás elleni engedéllyel kell rendelkezniük. 

1,5 millióm svájci frankig. Martin Burri, a PWC Switzerland munkatársa szerint az adóalapot ennek ellenére svájci frankban határozzák meg, majd kriptovalutává váltják át, ezek a szabályok még sokáig érvényben maradhatnak. 

Egy másik példa a Ticino kantonban található Lugano városa. Itt a városháza folyamatosan bővíti a kriptoeszközben fizethető adók és illetékek körét. Itt a lakosok beolvasnak egy QR-kódot, majd kiválasztják, hogy az adott tételt milyen eszközzel kívánják megfizetni.  Luganóban egyébként a lakosság 15 százaléka használ kriptót a mindennapi életben, a városban több mint 300 elfogadó helyszín, éttermek és üzletek találhatóak. Emellett a svájci polgári jog arról is rendelkezik, hogy valaki a halála előtt hogyan tudja átörökíteni a kriptovagyonát.