Megszólalt az ÁKK: a kifizetett PMÁP-óriáskamat ekkora része ment vissza állampapírokba
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eredeti terveinek megfelelően alakul időarányosan a lakossági állampapírok értékesítése, vagyis
nem lehet azt mondani, hogy a magyar háztartások elfordultak volna az állampapíroktól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári jelentős kamatkifizetések hatása okozott torzulást, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon – hívta fel a figyelmet az ÁKK.
A lakossági kereslet a terv szerint alakul
Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, vagyis
időarányosan az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a lakossági kereslet.
Az ÁKK célja továbbra is az, amit decemberben megfogalmazott, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg összesen a lakossági és nagybani papíroknál 2024-ben.
Több dkj-t tartanak a magánbefektetők
Ugyanakkor a lakosság diszkontkincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. A fentiekkel összhangban az ÁKK 1932 milliárd forintos nettó lakossági állampapírállomány-növekedést célzott meg az év egészére, ebből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.
Drámai fordulat a megtakarításoknál: az állampapír már nem kell, ebbe fektet inkább a lakosságVisszaesett februárban a háztartások megtakarítási kedve, a kedvező piaci széljárásnak köszönhetően így is tovább gyarapodott a lakosság hazai értékpapírvagyona. A háztartások kezében lévő állampapírok összértéke másfél év óta először csökkent, a befektetési alapok népszerűsége viszont továbbra is töretlen. Busásan kifizetődött a tőzsdéző kevesek kockázatvállalása. |
Más módszertan
Az MNB hétfőn megjelent februári értékpapírpiaci statisztikái a háztartások kezében lévő állampapírokról félreértelmezésre is okot adhattak – jelezte az ÁKK. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt.
Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg.
A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd
forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz
a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.
A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – szögezte le az ÁKK.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.