A mémrészvények és a hatékony piacok elmélete

A Gamestop és sok más mémrészvény árfolyama feltámadt halottaiból, miután a Redditen szerveződő kisbefektetők sztárja, Keith Gill néhány talányos X-bejegyzésben ismét hallatott magáról. Az, hogy egy-egy kisebb cég értéke a részvényárfolyamok alapján napokon belül duplájára vagy épp triplájára nőtt, mindenesetre éles ellentétben áll a tőkepiacokról szóló egyik elmélettel, mely szerint a különböző eszközök árfolyama az elérhető információk teljes körét tükrözi, így nem számíthatunk arra, hogy hosszú távon magasabb hozamot tudunk elérni, mint a kockázattal súlyozott átlag.

A befektetők közül ugyanakkor mégis sokan bizalmat szavaztak az elmélet számára, hiszen tulajdonképpen ez áll a különböző passzív befektetési alapok, és különösen az egy-egy tőzsdeindexet követő alapok térnyerésének a hátterében is. Az aktív alapkezelők pedig nyilván jobban teszik, ha nem hisznek az elméletben, hiszen azzal végső soron saját szerepüket ásnák alá. Ha az ember aktív befektetőként meg akarja verni a piacot, valószínűleg nem érdemes azt gondolnia, hogy ez hosszú távon nem lehetséges.

Nem teljesen irracionális, ami történt

Felmerül persze az is, hogy a hatékony piacok elmélete végső soron nem pont azt állítja, hogy minden eszközár minden pillanatban tökéletes és tükrözi az összes elérhető információt, inkább csak arra utal, hogy az ár az információk alapján elérhető szint felé konvergál. Ez pedig tulajdonképpen a Gamestop, az AMC és társaik e heti történetében is megfigyelhető, hiszen Roaring Kitty visszatérése olyan információ, mely arra utalhat, hogy ismét előáll majd a Redditorok kedvence egy olyan tézissel, ami jót tesz az árfolyamnak.

Azonban ehelyett csak egyre újabb mémek érkeztek, bármiféle vállalat nevének említése nélkül, amire aztán esni is kezdett az árfolyam. Tehát paradox módon könnyen lehet, hogy az, ami a Gamestop árfolyamával történt, inkább mégis igazolja, mint cáfolja a hatékony piacok elméletét. Vegyük észre azt is, hogy 

és hiába próbálta kihasználni a tulajdonképpen ok nélküli szárnyalást, mire eljutott odáig, hogy nagy mennyiségű részvénykibocsátással javítsa helyzetét, addigra már bezárult annak a lehetősége, hogy tényleg indokolatlanul sok tőkét tudjo bevonzani.

Volt, aki jól járt a ralival, de nem a kisbefektetők

A Redditorok másik nagy kedvence, az AMC ebből a szempontból szerencsésebb volt, hiszen a mozilánc a történések idején éppen egy másodlagos részvénykibocsátás közepén volt, melynek utolsó részlete – egyes számítások szerint negyede – pont beleesett a kérészéletű mániába, majd a vállalat képes volt a túlzott árfolyamon forgó részvényeit elcserélni a cég kötvénytulajdonosaival, megszabadulva némi adósságtól ezzel, miközben persze kihígitotta a meglévő részvényeseket is. Azonban végeredményben mégiscsak le tudott cserélni némi drága kötvényfinanszírozást – konkrétan 2026-ban lejáró, 10 százalékos kamatszelvénnyel rendelkező papírokról van szó – a cég számára kedvező részvényfinanszírozásra. 

Nem meglepő, hogy a részvény árfolyama bár szintén sokat esett a Roaring Kitty visszatérését követő csúcsról, a hetet mégis 25 százalék pluszban zárta. 

Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire tisztességes a kisbefektetőkkel szemben, ha egy vállalat felül a Holdra tartó rakétára, de közben a cégvezetés részéről ez egy nyilvánvaló lépés. Ha a piac többet ad a részvényekért, mint amit azok a cégvezetés szerint érnek, akkor azokból annyit piacra kell dobni, amennyit csak lehetséges, ahogy fordított esetben, ha a cégvezetés alacsonynak tartja az árfolyamot, akkor visszavásárolja a cég részvényeit.

Nincs Dávid és Góliát, céges bevételek és kiadások viszont vannak

Ennek persze vannak korlátai – mind jogi, mind a bevonzható tőke tekintetében –, így a Bed Bath & Beyond hiba vált mémrészvénnyé, nem tudott annyi pénzt összegyűjteni a kisbefektetőktől, hogy elkerülje a csődöt. Itt persze elérkezünk ahhoz a ponthoz is, hogy miért téves a jelenséget Dávid és Góliát vagy épp a gonosz shortosok és a csillogó szemű kisbefektetők harcának tartani. Az értékpapírok mögött ugyanis valódi vállalatok vannak valódi bevételekkel és kiadásokkal. 

Egy jól működő cég sem fog csődbe menni attól, hogy shorttámadás áldozatává válik – talán a bankok kivételével, ahol a zuhanó árfolyam a bizalom megingásához és a betétek kivonásához vezethet –, ahogy az árfolyam szárnyalása sem változtat azon, hogy az üzlet veszteségesen működik. Azok a cégek, akiknek a részvényéből mém lesz, eladhatnak újabb részvényeket, de ez csak elnyújtja az agóniát, ha közben nem képesek változtatni működésükön, és továbbra sem képesek nyereséget termelni és fizetni az adósságukat.