Lehet, hogy most jött el a kispapírok ideje

Az ellátási láncokban jelentkező problémák, az energiaválság, általánosságban a nyersanyagárak elszállása, valamint a lassuló világkereskedelem okozta sokkokat a mérsékeltebb árazási erővel bíró kisebb cégeknél erőteljes alkalmazkodással lehetett csak kezelni. 

A tőzsdén is lemaradnak a small cap cégek

Ezt tovább fokozta a monetáris szigorítás, ami a kamatszintek általános emelkedését és a hitelezési feltételek szigorodását is magával vonta. Nem is sikerült ez az alkalmazkodás maradéktalanul minden vállalatnak, voltak, akik elbuktak, míg néhányan kifejezetten jól szerepeltek. Érdekes adat, hogy a DWS által menedzselt európai kis kapitalizációjú vállalatokat tömörítő ETF-ben (Xtrackers – MSCI Europe Small cap UCITS ETF) szereplő 879 cég jelentős része került víz alá. 

Ez nagyon magas számnak tűnik, azonban egy mérési pont még nem tendencia, minden bizonnyal csak átmeneti jelenség. Érthető módon a vállalatok ezen szegmensének tőzsdei teljesítménye is lemaradt a nagyvállalatokat tömörítő index teljesítményétől. Míg ez utóbbi az elmúlt három évben közel 30 százalékkal értékelődött fel, addig 

A finanszírozási költségek változása kulcsfontosságú, ugyanis a kamatszintek és a vállalatok e szegmensének tőzsdei teljesítménye között megfigyelhető egy negatív korreláció, emelkedő kamatoknál relatív alulteljesítés, csökkenő kamatoknál relatív felülteljesítés volt jellemző a múltban.

Ha a részvénypiac e két szegmensének szektorok szerinti összetételét megnézzük, az látható, hogy a kisebb vállalatokat tömörítő indexben lényegesen magasabb az ipar és az ingatlan szektor súlya, míg alacsonyabb súllyal szerepelnek például az egészségügyi és pénzügyi vállalatok. Valószínűleg ez is magyarázza a grafikonon bemutatott negatív korrelációt, azaz a csökkenő kamatkörnyezetben valószínűsíthető felülteljesítést.

Az elmúlt évek problémáit részben vagy egészben magunk mögött tudva, reálértelemben idén már az EU gazdasági növekedése is szignifikánsan eltérhet a nullától (az elemzői várakozások alapján plusz 1 százalékkal). A leggyakrabban hivatkozott előremutató indikátorok a beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltató szektor és az ipar divergenciája ellenére a növekedést jelző tartományba kerültek. 

A fogyasztói bizalom ugyan még gyenge, de a bérek inflációt meghaladó ütemű emelkedése miatt hónapról hónapra erősödik. Mindemellett (habár messze nem lejátszott meccs még!), ha az inflációs környezet is megengedi, akkor a monetáris politika oldaláról is pozitív hírek érkezhetnek a következő hónapokban.

Biztosra veszik a kamatcsökkentést

A jelenlegi piaci várakozások alapján az EKB már júniusban kamatot vághat, majd decemberre 3–3,5 százalék közé kerülhet az irányadó kamat, míg a Bank of England esetében szintén megindulhat a kamatszintek fokozatos csökkenése. A kamatpályával kapcsolatban természetesen vannak kockázatok, és legalább ennyire fontos kockázati tényező a kereskedelempolitika, illetve a geopolitika jövőbeli alakulása is.

A magas kamatok negatív hatását jelenleg tompítja, hogy láthatóan a kisvállalatok is felkészültek a monetáris szigorításra. Az eladósodottságuk mértéke kisebb, mint a korábban jellemzőnél, valamint magas készpénzállománnyal rendelkeznek. Ennek szintje a mérlegfőösszeghez viszonyítva az átlagos vállalatnál 13, míg az elmúlt 25 évben ez inkább 10 százalék körül volt. Az Egyesült Államok kis kapitalizációjú vállalatainál például ez egyáltalán nem jellemző, ott a készpénz a mérlegfőösszeg 5-6 százalékát teszi ki, szemben a 7 százalék feletti hosszú távú átlaggal. 

A szegmens értékeltségi mutatói is vonzók. Az árfolyam és az előretekintő nyereség hányadosának (P/E) 13-as szintje önmagában nem tűnik kifejezetten alacsonynak, azonban a tízéves historikus átlagához képest olcsónak mondható (egy szórásnyi mértékben alulmúlja). A nagyvállalati index 14 körüli P/E-mutatójához viszonyítva azt jelenti, hogy diszkonton forognak a kisvállalatok, miközben a korábbi években sokkal inkább árazási prémium volt jellemző. 

A relatíve alacsony árfolyamnyereség hányadost részben magyarázzák a sokat romló marzsok, azonban pont ezen a téren jöhet pozitív fordulat, ha az alacsonyabb kamatok felé mozdulnak el a jegybankok.