Már Magyarországon is terjednek a társadalmi célú kötvények
Magyarországon is megjelentek az úgynevezett társadalmi célú kötvények (SIB-k), amelyek nemzetközileg is egyre népszerűbb forrásbevonási és befektetési formának számítanak. Míg a már ismertebb zöldkötvényeknél különböző nagyvállalatok, pénzügyi szervezetek környezetvédelmi projektek megvalósulásához járulnak hozzá, a társadalmi célú kötvények esetében kifejezetten a hátrányos helyzetű szociális célcsoportok – például munkanélküliek, szegénységi határ alatt vagy fogyatékkal élők, idősek – támogatása a cél.
Ilyen típusú értékpapírokat jellemzően nagyvállalatok bocsátanak ki, vagy egyes projektek finanszírozását végző szervezetek, de akár maga az állam is megteheti ugyanezt olyan szociális célok mögé állva, amelyekre banki vagy pusztán piaci finanszírozás nem található. Az utóbbi azért történhet meg, mert a befektetés megtérülése a kívánt társadalmi eredmények elérésétől függ, illetve kevés a jó módszertan arra, hogy a kitűzött célokat hogyan árazzák, értékeljék vagy mérjék le. Mint látható, alapvetően más
ezeknek a speciális kötvényeknek a vásárlói köre is, jellemzően jótékonysági szervezetek, alapítványok vagy nagyvállalatok.
2023 nyertesei a társadalmi kötvények voltak
A tavalyi év első kilenc hónapjában a szociáliskötvény-kibocsátások – globálisan – 110 milliárd eurót tettek ki, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszakot. Ez a növekedés meghaladta az összes többi fenntartható hitelviszonyt megtestesítő eszközosztályt, beleértve a zöldkötvényeket is. Azok a kibocsátók, akik 2022-ben elhalasztották a szociális kötvények értékesítését, a feltételek javulásával visszatértek a piacra, amit az a várakozás is támogatott, hogy a kamatkörnyezet további emelkedésére kisebb az esély.
A világ első társadalmi hatású kötvényének kibocsátására az Egyesült Királyságban került sor. Egy brit börtön ötmillió font értékben bocsátott ki ilyen típusú értékpapírokat, a befolyt pénzt a rövid időre elítéltek visszaesési rátájának csökkentésére költötték. Azt vizsgálták, hogy a börtönből kikerültek körében a 2010 és 2015 között megvalósított program segítségével mennyivel csökkenthető a visszaesés aránya egy másik büntetőintézetből kiválasztott kontrollcsoporthoz képest.
Előre kikötötték, ha hat év alatt sikerül legalább 7,5 százalékkal jobb arányt elérni, akkor a befektetők hozzájutnak a kamatokhoz is a tőke mellé. A kamatot úgy határozták meg, hogy a két börtön visszaesési arányait vették alapul: minél nagyobb a százalékos különbség, annál magasabb kamat járt a befektetőknek.
A nagyvállalatok közül a Danone volt az első kibocsátó, még 2018-ban. A francia központú vállalat 300 millió eurót vont be az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kutatások finanszírozására (egészséges táplálkozás előmozdítása), a felelős állattenyésztés elősegítésére és egyéb célokra. Bár a kötvény újszerű volt a maga műfajában, mégis túljegyezték, a kereslet meghaladta a 700 millió eurót.
Magyarországon is van már rá példa
Magyarországon legutóbb a Magyar Fejlesztési Bank élt a forrásbevonás ilyen típusú lehetőségével, amikor kibocsátották az első társadalmi célú kötvényeiket. Az érdeklődés az április 29-i aukción óriási volt, az eredetileg ötmilliárd forint értékben felajánlott értékpapírokra 78 milliárdnyi ajánlat futott be, így az MFB végül 24,5 milliárd forintra emelte a kibocsátást.
A befektetők évi 7,5 százalékos kamatot kapnak, a kötvény 2030-ban jár le.
A forrást az MFB a keretrendszere által meghatározott olyan eszközök finanszírozására vagy refinanszírozására használja fel, amelyek pozitív társadalmi hatást fejtenek ki, továbbá enyhítik a társadalmi problémákat és egyenlőtlenségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.