A fogyasztószerekről lehet, csak nem érdemes leállni
A Business Insider és a Goldman Sachs szerint a fogyókúrás gyógyszerek piaca 2030-ra csaknem százmilliárd dollárt tesz majd ki, de a konzervatívabb Morgan Stanley is 80 milliárdos kereslettel számol.
Az Eli Lilly és a Novo Nordisk az a két vállalat, amelyik vezető terápiaként használt GLP-1-receptor-agonisták előállításán osztozik a piacon, de a trónkövetelők sora hosszú.
Ennek nem csak az az oka, hogy folyamatosan érkeznek a kutatási eredmények, amelyek szerint az elhízás mellett más, következményként fellépő betegségek, mint pl. a súlyos szív- és érrendszeri események esetében is biztatók a vizsgálatok. De ahogy az idő telik, az is egyre jobban látszik, hogy aki abbahagyja a szerek használatát, 12–18 hónapon belül nagy eséllyel visszahízza a leadott kilókat. Ennek elkerülése
egy egész életre szóló elköteleződést, és nem mellesleg a gyógyszervállalatok számára állandó bevételt jelent.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a WHO adatai szerint 2020-ban a világ teljes lakosságának több mint 40 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, és a következő 10 évben ez 50 százalék fölé emelkedhet, akkor már nem tartjuk túl optimistának a fenti előrejelzéseket. Persze nagy kérdés, hogy hányan és mennyiért, milyen gyógyszerekhez juthatnak majd hozzá, milyen biztosítási támogatottság mellett.
Kis túlzással a mobiltelefonok elterjedéséhez hasonlíthatjuk ezt a piacot, hacsak a hosszabb szerhasználat során fel nem merülnek problémák. Ez gyakori a gyógyszerpiacon, ezért nagy óvatossággal kell kezelni azokat a híreket, hogy a fogyás következtében a korábban meddő nők is teherbe eshetnek. A magzatra gyakorolt hatásról még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időtartamú megfigyelések, és jó eséllyel a fiatalokra, gyerekekre, csecsemőkre és magzatokra vonatkozó kísérletek csak hosszabb idő elteltével kezdődhetnek majd meg.
A technológiai fejlődés itt is elkerülhetetlen lesz. Ha a mobiltelefonos analógiát kívánjuk követni, a jelenlegi mellékhatások és negatív következmények nagy lehetőséget jelentenek a többi gyógyszervállalat számára is.
Veszélyes abbahagyni
Mivel a kalóriadeficit idején a szervezet az izomzathoz nyúl, a fogyasztószerek abbahagyásának és a visszahízásnak az az egyik nagy veszélye, hogy a korábbi testzsírarányhoz képest az abbahagyás után egy még kedvezőtlenebb állapot alakul ki.
Az egyik fő irány annak a kutatása, hogy hogyan lehet az izomvesztést megakadályozni.
A Bloomberg összefoglalója szerint a Regeneron, a Roche és az Eli Lilly is az izomzat fenntartását vagy akár növelését célozza meg új kísérleteiben.
Jó eséllyel ennek eléréséhez a fogyási fázisban egy kiegészítő gyógyszer szedésére is szükség lesz, mivel az izomtömeg csökkenéséért egy fehérje felel, és ezt közvetlenül a GLP-1-receptor-agonistákkal nem lehet befolyásolni.
Számos más vállalat, így pl. a Pfizer, az Amgen, a Viking Therapeutics, az Altimmune, a Structure Therapeutics és a Boehringer Ingelheim is nagyon hasonló terveken dolgozik. A verseny most még nincs eldöntve, a piac növekedésének ütemét pedig alig lehet előre jelezni. A múltbeli teljesítmény természetesen nem megbízható mutatója a jövőbeni eredményeknek, mint minden úttörő projektben, itt is fokozott a kockázat, és jókora árfolyam-ingadozásokra is fel kell készülni.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.