Egyre nehezebben találnak új lelőhelyet az aranybányászok, a korlátozott lehetőségek miatt a termelés növekedésének fenntarthatósága miatt aggódik az Arany Világtanács (WGC) – írja a CNBC.
Az idei első negyedévben négy százalékkal bővült és ezzel mindenkori rekordra nőtt a világ aranytermelése, a szervezet szerint a nagy kép ennél sokkal kedvezőtlenebb képet fest az iparágról.
A bányászati termelés 2016-2018 között tetőzött, azt követően pedig lényegében nem látunk növekedést
– hangsúlyozta John Reade, a WGC vezető stratégája.
A 2008-ban indult, tízévnyi gyors növekedést követően az iparág a termelés tartós növekedési pályára állításáért küzd.
A nemzetközi kereskedelmi szövetség adatai szerint a bányatermelés 2023-ban mindössze fél százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Tavalyelőtt ez az ütem még 1,35 százalék volt, 2021-ben pedig 2,7 százalékkal nőtt a globális aranytermelés, amely az utóbbi évtizedben egyedül 2020-ban regisztrált – egyszázalékos – csökkenést.
A legfőbb problémát az új aranylelőhelyek egyre nehezebb fellelhetősége és termelésbe állítása jelenti, mivel számos potenciális területet már feltártak.
Az aranybányászat meglehetősen tőkeigényes, jelentős beruházásokat, illetve időigényes feltárási munkálatokat igényel. A WGC szerint jellemzően 10-20 évbe telik, mire egy új bányában megindulhat a termelés. Ráadásul egy új felfedezés nyomás is ritkán nyitnak új bányát, a lelőhelyek mindössze 10 százaléka rejt elegendő mennyiségű nemesfémet ehhez.
A mai napig mintegy 187 ezer tonna aranyat bányásztak ki világszerte, amelynek többsége Kínából, Dél-Afrikából és Ausztriából származik. A még kitermelhető aranytartalék 57 ezer tonna lehet az Egyesült Államok Földtani Intézetének becslése szerint.
A termelés bővítését tovább hátráltatja, hogy a feltárásokhoz szükséges kormányzati engedélyeket egyre nehezebb megszerezni, és az adminisztrációs folyamat is egyre több időt vesz igénybe. Az egyes távoli termelőhelyek jelentős infrastruktúra beruházásokat is igényelnek, az utak, az áram- és a vízhálózat kiépítése is számottevően növeli a bányászat járulékos költségeit.
Egyre nehezebb aranyat találni, a kutatásokat engedélyeztetni, finanszírozni és a bányákat üzemeltetni
– hangsúlyozta Reade.
Az aranyat unciánként 2322 dolláron jegyezték hétfőn kora délután. Az árfolyam idén új csúcson, 2450 dollár felett is járt, amit a nemesfém iránti élénk kínai kereslet, valamint a nemzetközi konfliktusok is fűtenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.