Vízválasztó nap lesz a Tesla és Elon Musk életében a mostani csütörtök, amikor is az elektromosautó-gyártó éves közgyűlésén a részvényesek két fontos kérdésben is szavaznak. Az egyik, hogy a cég székhelyét Delaware államból helyezzék át a texasi Austinba, ahol a Tesla egyik Gigafactoryja is működik.
A papírforma szerint ezt megszavazzák, ezzel lehetőséget teremtve Elon Musk alapító-vezérigazgató számára, hogy a jelenlegi 13 százalékos részesedését 20 százalék fölé növelhesse, s vele együtt a szavazati jogát is feljebb srófolja. A lényeg, hogy Musknak nagyobb beleszólása lehessen a vállalat stratégiáját, jövőjét érintő kérdésekben.
És itt jön be az izgalmasabb kérdés, a második pont, amelyet a közgyűlés által egyszer már megszavazott, de a bíróság által utóbb megsemmisített javadalmazási csomagját érinti. A bíróság kisrészvényesi panasz kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az 56 milliárd dolláros gigabónuszt Musk lekötelezettjei és a tőle munkájuk során közvetlenül függő emberek tárgyalták meg és hagyták jóvá, ezért az törvénytelen.
A közgyűlés elé változatlan formában beterjesztik Musk 56 milliárd dolláros bónuszát, ami a gazdaságtörténet leggálánsabb egyszeri juttatása lenne, s emiatt sokaknál ki is ütötte a biztosítékot.
Mások viszont megalapozottnak tartják a kifizetést, arra hivatkozva, hogy az üzletember öt év alatt szisztematikus munkával a tízszeresére növelte a részvényeik értékét, ehhez a teljesítményhez mérve mindenképp megérdemli a jutalmat.
Ezek a kitartó részvényesek bíztak Musk vízióiban, és meg is lett az eredménye, lojalitásukat pedig az igen szavazógomb megnyomásával fejeznék ki. A lényegi kérdés a Tesla-főnök bónuszát illetően az, hogy miként szavaznak a kisbefektetők. A kérdést gyakorlatilag ők döntik el, s náluk azért nem áll annyira jól Elon Musk szénája.
A Tesla idei ramaty teljesítménye, az új modellek bejelentésének folytonos csúszása, a profitmazs apadása, a bevételek elmaradása, az értékesítési nehézségek mint amellett szólnak, hogy vagy észszerű bónuszt állapítsanak meg Musk számára, vagy várjanak még az 56 milliárd dolláros tétel megszavazásával.
Mivel az 56-os szám fix, nem alku tárgya, most nemmel kell szavazniuk, hogy időt nyerjenek, és lássák, milyen új sikerekre vezeti Musk a Teslát. A vállalat a S&P 500-as indexben szereplő 15 legnagyobb cég között is csúcstartó a kiemelkedően magas, 43 százalékos közkézhányadával, azaz a kisrészvényesek közül sokakat kell maguk mellé állítaniuk, hogy a bónusz tutira meglegyen.
A csúcsprémium mellett kardoskodók legfőbb érve az, hogy a csütörtöki „népszavazás” kimenetelétől függ, Elon Musk a jövőben mennyi energiát tud (és szán) a Tesla újbóli felvirágoztatására. Az üzletember célzott rá, hogy
és más érdekeltségei egyre intenzívebb törődést igényelnek, és bizony ennek a Tesla szenvedheti meg a kárát, ami ugye a részvények értékcsökkenéséhez vezet, s miután a cég sohasem fizet osztalékot, a befektetésen realizálható hozamuk egyes-egyedül az árfolyammozgástól függ.
Musk bónuszügye nagy port vert fel, mindenkinek van véleménye róla, innentől csak az a kérdés, hogy hangoztatja-e majd a közgyűlésen.
Merthogy a kisbefektetők ilyenkor nem túl aktívak: a szavazatfeldolgozással foglalkozó Broadridge összesítése szerint a kis- és nagybefektetők 2023-ban csak részvényeik mintegy 30 százalékával szavaztak a közgyűlési előterjesztésekre, 70 százalék „néma” maradt, nem élt döntési jogával.
Velük szemben az intézményi befektetők 80 százalékos szavazati arányt produkáltak, ami érthető is, hiszen maguk és megbízóik érdekeit érvényre kell juttatniuk. Az aktív kisbefektetők a legutóbbi, a bónuszcsomagról első alkalommal döntő közgyűlésen 90 százalékban igennel szavaztak az előterjesztésekre – ezt az adatot maga Musk közölte az egyik hét végi X-bejegyzésében.
A rossz hír viszont az, hogy a kisrészvényesek iránytűjeként szolgáló két tanácsadó cég – az Institutional Shareholder Services és a Glass Lewis – iránymutatásában a Musk-bónusz elleni szavazásra buzdítja híveit, akik a véleményüket a negatív ajánlások 66 százalékában meg is fogadják. Amikor pozitív a véleményük, azt a kisrészvényesek 99 százalék feletti arányban teszik magukévá.
Maga a menedzsment természetszerűen mindenben Muskot támogatja, közleményekben, online felületeken érvelnek a bónusz jogossága mellett, s a kiválasztott kisbefektetőket az austini Gigafactoryba várják a szavazás előtti napon, ahol gyárlátogatáson vehetnek részt, mielőtt megnyomnák az igen gombot.
A nagybefektetők felől vegyes jelzések érkeztek eddig, a legtöbben viszont nem óhajtják felfedni a lapjaikat. A T. Rowe Price szerint a csomag „erős összhangot” mutat a befektetői érdekekkel. Ugyanakkor a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjrendszere jelezte, hogy valószínűleg ellenezni fogják a gigabónusz megítélését, mert az nem áll arányban a Tesla teljesítményével.
Norvégia szuverén vagyonalapja szombaton szintén a bércsomag ellen foglalt állást. A külsős befektetők közül a legnagyobb Tesla-pakettel a Vanguard (7,2 százalék) és a BlackRock (5,9 százalék) rendelkezik, de a Reuters kérdésére egyikük sem kívánt nyilatkozni szavazási szándékáról.
A véleményvezérek is osztják közben az észt és a tanácsokat: Omar Qazi, a Twitter-utód X.com 475 ezer követővel rendelkező influenszere, aki a @WholeMarsBlog alatt posztol, és Elon Muskot is látogatói, sőt a kommentelői között tudhatja, azt mondta, hogy „zsigeri értékelése” szerint csak 50 százalék az esélye annak, hogy a Tesla befektetőinek többsége támogatja Musk fizetésének újbóli megerősítését.
Sokan támogatják Muskot, és látják a kompenzáció fontosságát, de sokan fel vannak háborodva az üzletpolitika, a lassuló eladások és részvényárfolyam alakulása miatt is
– indokolta dodonai becslését Qazi az X-en.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.