A kisázsiai ország évek óta „hiperinflációval” küzd. A májusi árindex elérte a 75,5 százalékot éves szinten, ami még meredekebb, mint az áprilisi 70 százalék.
Recep Tayyip Erdogan elnök egy évvel ezelőtti újraválasztása óta a korábbiakhoz képest hagyományosabb közgazdasági iskolához kíván visszatérni. A nagy kérdés most az, hogy az infláció elkezd-e abban az ütemben csökkenni, mint amire számítanak.
Elemzők szerint a pénzromlás üteme az év végére 38 százalékra mérséklődhet,
azaz a Nemzetközi Valutaalap szerint még akkor is Törökországban lehet a világon a hatodik leggyorsabb az infláció.
Ha pedig az előrejelzéseknél jóval kedvezőtlenebb pályát jár be az infláció, újabb kamatemelési ciklus indulhat el, miután a márciusi 40 bázispontos szigorítás 50 százalékra hozta fel az irányadó kamatot.
A monetáris szigort a kormány megszorító intézkedésekkel, elsősorban a hitelezés korlátozásával még megelőzheti, hiszen egy ilyen lépés is csökkenthetné az inflációt.
Az infláció csökkenését mindamellett a török eszközök iránti befektetői kereslet közelmúltbeli élénkülése is támogatja.
A lírakötvények rekordmennyiségű, 6,5 milliárd dollárnyi külföldi tőkét szívtak fel májusban,
a részvények pedig – dollárban számolva – 30 százalékkal drágultak idén, ami az egyik legjobb teljesítmény a világon. Emellett a szigorúbb költségvetési fegyelem növeli az érdeklődést az önkormányzati kötvények iránt is – hangsúlyozta Tufan Comert, a londoni BBVA globális piaci stratégiai igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.