BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fókuszba kerül az amerikai pénzügyi szektor

Igen különböző cégekről van szó – így a teljesítményük is jócskán eltér.

Bár az elmúlt 12 hónapban az SPDR Financial ETF-je (tőzsdén kereskedett alapja) mintegy 23 százalékos teljesítményt mutatott fel, ez a hozam eltörpülni látszik sok technológiai részvény szárnyalásához képest. Pedig ez a teljesítmény az alacsonyabb bétájú, kevésbé kockázatos piaci részben kiemelkedő eredménynek számít. Ám 

a piacon most eluralkodni látszik a „greed”, azaz a vásárlók nagyon gyorsan, sokat szeretnének keresni.

 Érdemes azonban most a higgadtabb befektetőknek madártávlatból egy rövid pillantást vetniük a szektorra.


Először is azt kell leszögezni, hogy az amerikai pénzügyi szektorról lehetetlen olyan összefoglalót írni, mint ha Európa valamennyi országának gazdaságát kellene távirati stílusban értékelni. Nem meglepő, ha heterogénen reagálnak a különböző bankok, biztosítók, kártyatársaságok, pénzügyi közvetítők, fintech vállalatok a pénzügyi, befektetési környezet megváltozására, hiszen üzleti modelljeik alapvetően eltérnek. Ezért is túl általánosak az olyan kijelentések, hogy 

a Trump-győzelem segíti majd a pénzügyi részvényeket,

 vagy hogy 

a kamatcsökkentés visszafogja a szektor nyereségességét.

A rendkívül szerteágazó tevékenységet végző szektortagok estében viszont célravezető lehet egy-egy olyan mozgatórugót kiemelni, amely hatással lehet rövid vagy középtávon az árfolyamokra.

Stresszteszten túl

A bankok esetében idén egy ilyen motívum az amerikai stresszteszt volt, melynek eredményét a múlt héten hozták nyilvánosságra. Nem volt meglepetés, hogy a vizsgált piaci szereplők, a 31 nagy bank egy nagy válságot is külső segítség nélkül átvészelnének. Most 

a legtöbben a várt mutatók dupláját is hozták a tőkekövetelményeket tekintve.

A jutalom a részvényesek számára nem is marad el – ilyenkor szokásos módon már múlt pénteken több nagy bank is nyilvánosságra hozta, hogy mennyivel emeli majd az osztalékát, vagy módosítja a részvény-visszavásárlási programját. Például a JP Morgan részvényenként 1,25 dollárra emelte az osztalékát az eddigi 1,15 dollárról, és az igazgatósága egy 30 milliárd dollár értékű, új részvény-visszavásárlási programot is jóváhagyott. De hasonló bejelentéseket tett a Bank of America, a Citigroup, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs is. A megemelt osztalék elméletben nem kellene hogy hatással legyen az árfolyamra. Modigliani és Miller klasszikus, de sokak által vitatott tétele szerint a vállalat értéke független a tőkestruktúrájától. Mégis, a mai felhevült piacon a fenti bejelentéscsokor a részvényfelaprózáshoz hasonló hatással járhat.

Closeup,Of,Benjamin,Franklin,Face,On,Usd,Dollar,Banknote,For
Fotó: Dilok Klaisataporn

Mennyire igaz az az érv, hogy a Trump-adminisztráció jó hatással lehet a pénzügyi szektorral? Erre a kérdésre, nem látva a konkrét intézkedéseket, szinte lehetetlen választ adni. A Reuters azonban még áprilisban megszellőztette, hogy a második trumpi adminisztráció a tervek szerint jelentősen csökkentené a pénzügyi szabályozók és a jogi kontroll erejét az Egyesült Államokban. A 2008-as válság után hirtelen sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszert vezettek be, és az első Trump-elnökség alatt már történtek kísérletek ennek fellazítására, ám ehhez akkor nagyobb republikánus többségre lett volna szükség. A Reuters által megkérdezett szakemberek és előzetes anyagok azonban arra utaltak, hogy 

már zajlik a tőkeemelések és más forrásbevonások szabályozási változásának előkészítése.

Sor kerülhet a sokat kritizált Dodd–Frank-törvény átalakítására is, amelyet 2008 után a szisztematikus kockázatok csökkentése érdekében vezettek be. A banki tőkekövetelmények lazításáról több olyan szakpolitikus beszél, akik az első Trump-kormányban vezető pozíciót töltöttek be. Ezek a felvázolt intézkedések nagymértékben javítanák a nagybankok nyereségességi mutatóit, és segítenék a szektorba áramló tőkét, gyorsíthatnák az akvizíciókat, összeolvadásokat.
Bár mind az osztalékemelések feltételezett piaci hatásai, mind a jövőben esetlegesen változó pénzügyi szabályozói környezet foglalkoztatja a befektetők fantáziáját, azért érdemes az amerikai nagy bankokra odafigyelni. A múltbeli események azonban nem jelzik előre a jövőt, és a középtávú befektetéseinket a fundamentális tényekre, és nem vélekedésekre érdemes alapozni. 

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.