késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fókuszba kerül az amerikai pénzügyi szektor
Bár az elmúlt 12 hónapban az SPDR Financial ETF-je (tőzsdén kereskedett alapja) mintegy 23 százalékos teljesítményt mutatott fel, ez a hozam eltörpülni látszik sok technológiai részvény szárnyalásához képest. Pedig ez a teljesítmény az alacsonyabb bétájú, kevésbé kockázatos piaci részben kiemelkedő eredménynek számít. Ám
a piacon most eluralkodni látszik a „greed”, azaz a vásárlók nagyon gyorsan, sokat szeretnének keresni.
Érdemes azonban most a higgadtabb befektetőknek madártávlatból egy rövid pillantást vetniük a szektorra.
Először is azt kell leszögezni, hogy az amerikai pénzügyi szektorról lehetetlen olyan összefoglalót írni, mint ha Európa valamennyi országának gazdaságát kellene távirati stílusban értékelni. Nem meglepő, ha heterogénen reagálnak a különböző bankok, biztosítók, kártyatársaságok, pénzügyi közvetítők, fintech vállalatok a pénzügyi, befektetési környezet megváltozására, hiszen üzleti modelljeik alapvetően eltérnek. Ezért is túl általánosak az olyan kijelentések, hogy
a Trump-győzelem segíti majd a pénzügyi részvényeket,
vagy hogy
a kamatcsökkentés visszafogja a szektor nyereségességét.
A rendkívül szerteágazó tevékenységet végző szektortagok estében viszont célravezető lehet egy-egy olyan mozgatórugót kiemelni, amely hatással lehet rövid vagy középtávon az árfolyamokra.
Stresszteszten túl
A bankok esetében idén egy ilyen motívum az amerikai stresszteszt volt, melynek eredményét a múlt héten hozták nyilvánosságra. Nem volt meglepetés, hogy a vizsgált piaci szereplők, a 31 nagy bank egy nagy válságot is külső segítség nélkül átvészelnének. Most
a legtöbben a várt mutatók dupláját is hozták a tőkekövetelményeket tekintve.
A jutalom a részvényesek számára nem is marad el – ilyenkor szokásos módon már múlt pénteken több nagy bank is nyilvánosságra hozta, hogy mennyivel emeli majd az osztalékát, vagy módosítja a részvény-visszavásárlási programját. Például a JP Morgan részvényenként 1,25 dollárra emelte az osztalékát az eddigi 1,15 dollárról, és az igazgatósága egy 30 milliárd dollár értékű, új részvény-visszavásárlási programot is jóváhagyott. De hasonló bejelentéseket tett a Bank of America, a Citigroup, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs is. A megemelt osztalék elméletben nem kellene hogy hatással legyen az árfolyamra. Modigliani és Miller klasszikus, de sokak által vitatott tétele szerint a vállalat értéke független a tőkestruktúrájától. Mégis, a mai felhevült piacon a fenti bejelentéscsokor a részvényfelaprózáshoz hasonló hatással járhat.
Mennyire igaz az az érv, hogy a Trump-adminisztráció jó hatással lehet a pénzügyi szektorral? Erre a kérdésre, nem látva a konkrét intézkedéseket, szinte lehetetlen választ adni. A Reuters azonban még áprilisban megszellőztette, hogy a második trumpi adminisztráció a tervek szerint jelentősen csökkentené a pénzügyi szabályozók és a jogi kontroll erejét az Egyesült Államokban. A 2008-as válság után hirtelen sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszert vezettek be, és az első Trump-elnökség alatt már történtek kísérletek ennek fellazítására, ám ehhez akkor nagyobb republikánus többségre lett volna szükség. A Reuters által megkérdezett szakemberek és előzetes anyagok azonban arra utaltak, hogy
már zajlik a tőkeemelések és más forrásbevonások szabályozási változásának előkészítése.
Sor kerülhet a sokat kritizált Dodd–Frank-törvény átalakítására is, amelyet 2008 után a szisztematikus kockázatok csökkentése érdekében vezettek be. A banki tőkekövetelmények lazításáról több olyan szakpolitikus beszél, akik az első Trump-kormányban vezető pozíciót töltöttek be. Ezek a felvázolt intézkedések nagymértékben javítanák a nagybankok nyereségességi mutatóit, és segítenék a szektorba áramló tőkét, gyorsíthatnák az akvizíciókat, összeolvadásokat.
Bár mind az osztalékemelések feltételezett piaci hatásai, mind a jövőben esetlegesen változó pénzügyi szabályozói környezet foglalkoztatja a befektetők fantáziáját, azért érdemes az amerikai nagy bankokra odafigyelni. A múltbeli események azonban nem jelzik előre a jövőt, és a középtávú befektetéseinket a fundamentális tényekre, és nem vélekedésekre érdemes alapozni.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.