MNB Fogyasztói percek – Szabályozottá válik a kriptopiac Magyarországon

Hosszú előkészületek után az EU – a hagyományos tőkepiacihoz sok szempontból hasonlító – szabályozásban, a MiCA rendeletben határozta meg egyebek közt a kriptoeszközök típusait, a kibocsátókkal, brókerekkel és tőzsdékkel szembeni alapvető elvárásokat, a kibocsátói tájékoztatás (white paper) szükségességét. Nem utolsósorban döntöttek a kriptovilág felügyeléséről, a velük szembeni üzleti megbízhatósági (prudenciális) és fogyasztóvédelmi követelményekről. Egy másik, szintén tavalyi uniós rendeletmódosítás pedig a kriptoeszközök átküldésének nyomonkövethetőségét tette lehetővé.

A MiCA rendelet stablecoinokra (azaz csereeszközként használható, egy ország jegybankja által kibocsátott fizetőeszközhöz kapcsolt e-pénz-tokenekre, illetve bármi más egyébhez rögzített eszközalapú tokenekre) vonatkozó szabályai idén június 30-tól, az egyéb előírásai pedig 2024. december 30-tól alkalmazandók.

Itthon szintén június végétől lépett életbe az uniós rendelet hazai végrehajtásához szükséges úgynevezett kriptotörvény. Ez többek között kimondja, hogy – az uniós gyakorlatnak megfelelően – itthon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét (s ehhez számos intézkedési eszközt is kap a jogszabályban), illetve részletezi, hogy az ügyfelek hogyan tehetnek szóban, írásban vagy digitális úton panaszt és azok kezelési módját. 

A MiCA besorolása alapján a stablecoinok mellett még az egyéb típusú (általános), illetve a felhasználó tokenek (utility tokenek) is léteznek. Az előbbiek sem egy vagy több ország pénzéhez, sem valamilyen eszközhöz nem kötődnek (ilyen például a bitcoin), az utóbbiak körébe pedig például a tokenizált voucherek, bérletek vagy szurkolói tokenek tartoznak.

A rendelet alapján kizárólag az uniós székhelyű jogi személyek kínálhatnak nyilvános ajánlattétel keretében kriptoeszközt, vagy vezethetnek be azt kriptotőzsdére (kriptoeszköz-kereskedési platform). A stablecoinok kibocsátóinak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak emellett szigorú prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelniük különösen a tőke, likviditáskezelés, a befektetői jogok, együttműködési képesség és a felügyelet tekintetében is. 

Az EU-ban egy uniós székhellyel rendelkező kibocsátó vagy szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást is kínálhat. Ez azt jelenti, hogy az MNB csak az itthoni székhelyű kibocsátókat, brókereket és tőzsdéket felügyelheti teljes mértékben, a más uniós tagállamban engedélyezettek esetében a felügyelést elsődlegesen a székhely szerinti pénzügyi felügyelet/jegybank látja el. A MiCA és a kriptotörvény alapján a magyarországi intézményeknél általános elvárás, hogy (hacsak a felek másképp nem állapodnak meg) az ügyfelekkel magyar nyelven kommunikáljanak. A kriptopiaci szereplőknek emellett fogyasztóvédelmi kapcsolattartót is ki kell jelölniük az ezzel kapcsolatos ügyek kezelésére, s annak személyét az MNB-nek is jelezniük kell.

Az ügyfeleket segítő fontos eszköz, hogy a kriptoeszköz kibocsátójának a MiCA rendelet alapján ezentúl egy kriptoeszköz-alapdokumentumban, az úgynevezett white paperben közérthető nyelven be kell mutatnia a saját tevékenységét (termék, szolgáltatások), a nyilvánosságnak felajánlani kívánt kriptoeszközt, a felajánlás célját, menetét, és külön ki kell emelni a kockázatokat is. Ez a dokumentum tehát tulajdonképpen egy kibocsátói kézikönyv az adott projekthez, amelynek alapján az ügyfél képes dönteni arról, hogy be akar-e szállni a kriptoeszközbe.