Csillagászati magasságba nőtt a németek pénzügyi vagyona
A német háztartások pénzügyi vagyona az idei első negyedévben 216 milliárd euróval, 7950 milliárdra nőtt – közölte a Bundesbank. Az euróhegy messze legnagyobb részét azonban még mindig készpénzben vagy például egynapos és lekötött betétekben tartják – írja a Handelsblatt.
A német központi bank ugyanakkor rámutat:
a gyarapodás javarészt a befektetések, elsősorban a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek felértékelődésének köszönhető.
Az első negyedévben összességében 129 milliárd eurós árfolyamnyereséget értek el megtakarításaikon a németek. A részvényárfolyamok emelkedése 42 milliárd euróval gazdagította a lakosságot, míg a befektetési alapok befektetési jegyei 61 milliárd eurót fialtak.
A biztosítási és nyugdíjcélú megtakarítások értéke is 19 milliárd euróval emelkedett. Emellett a háztartások több pénzt helyeztek el hosszabb lejáratú, magasabb hozamú betétekbe is.
A németek óvatosan bánnak a pénzzel
Mivel azonban a pénzügyi eszközök messze legnagyobb részét, 41 százalékát még mindig készpénzben és betétekben tartják, a vagyonnak ezen része után egyáltalán nem, vagy csak az infláció alatti mértékben tettek szert passzív jövedelemre, azaz
a megtakarításoknak ez a része lassan, de biztosan erodálódik.
Érdekes fejlemény, hogy a magyar lakossági megtakarítók mintha előrébb járnának pénzügyi tudatosságban német társaiknál, hiszen a hazai első negyedéves kimutatás szerint a magyar háztartásoknál lévő készpénz állománya a 2023 első negyedévi 7,3-ről márciusra 6,6 százalékra csökkent. A betéteknél – amelyeknek a legnagyobb része lekötetlen számlapénz – hasonlóan alakult a helyzet: a részesedésük 1,7 százalékponttal, 14,4 százalékra olvadt egy év alatt.
A két tételt összeadva tehát kereken 21 százalék a többé-kevésbé improduktív hányada a befektéseinknek, ami a német arányszám nagyjából felét teszi ki.
Bizonyos lassú változás azonban már látszik a németek pénzügyi viselkedésén is. A háztartások az első negyedévben 33 milliárd eurót vontak ki az alacsony kamatozású látra szóló betétekből, ami magasabb kamatozású lekötött betétekbe áramlott.
„Ez a változás pedig az adatgyűjtés 1991-es kezdete óta a legnagyobb negyedéven belüli növekedés” – emelte ki a Bundesbank, hozzátéve, hogy a többi befektetési formával még mindig nagyon csínján bánnak a németek.
Megcsappant a hitelfelvételi kedv
Mindeközben a lakossági adósságteher 2160 milliárd eurón stagnált, mivel a Bundesbank szerint rendkívül kevés lakáshitelt vettek fel a tárgyidőszakban. Összességében tehát a németek nettó pénzügyi vagyona 214 milliárd euróval, 5790 milliárd euróra nőtt.
A jelentés szerint azonban ez a gigantikus összeg nagyon egyenlőtlenül oszlik meg:
a háztartások 10 százaléka rendelkezik a nettó pénzügyi vagyon több mint 70 százalékával.
A Bundesbank elemzésében figyelembe veszi
- a készpénzt és
- a bankbetéteket,
- az értékpapírokat, így például a részvényeket, illetve a befektetési alapokat, valamint
- a biztosítókkal szembeni követeléseket, miközben
az ingatlanokat figyelmen kívül hagyja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.