A kriptopiac jövője a szabályozáson múlik – Exkluzív interjú a Binance globális marketingvezetőjével
Mi a véleménye a Binance-nek a MiCA-szabályozás már életbe lépett részéről? Könnyű megoldani a szabályozási megfelelést az új szabályok árnyékában?
A Binance és az iparág más szereplői már jó ideje várták, hogy egyértelműbb szabályok vonatkozzanak a szektorra, és annak ellenére, hogy a részletszabályokat illetően eltérhetnek az álláspontjaink a versenytársakétól, abban egyetértünk, hogy egy jól kidolgozott keretrendszer jelentős előnyökkel jár, elsősorban azért, mert könnyebb hozzáférést biztosít a világ egyik legnagyobb piacához.
A világos versenyszabályok egyenlő esélyeket teremtenek a piaci résztvevőknek és biztos hátteret nyújtanak az innovációhoz.
A MiCA bevezetése egy fontos mérföldkőnek számít a kripto és Web3 iparág számára az Európai Unióban.
Azzal, hogy keretrendszert ad a nemzeti törvények megalkotásához és megkönnyíti az azoknak való megfelelést. Egyes szakértők szerint az Európában elfogadott átfogó jogszabály következetes és világos, és épp azt nyújtja, amire a kriptopiacnak leginkább szüksége van ahhoz, hogy meg tudja védeni a befektetőket, és hogy lendületben tudja tartani a szektor növekedését.
Korábban voltak ugyan kísérletek arra, hogy a meglévő pénzügyi jogszabályokat alkalmazzák a kriptopiacra is, fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a MiCA végső formája már elveti ezt a megközelítést és az új eszközkategóriához illeszkedő szabályok elfogadásával lényegében elismeri, hogy
a digitális pénzügyi eszközöknek megvannak a maguk sajátosságai.
Az új törvényt úgy alkották meg, hogy bizonyos jogalkotói célokat szolgáljon, például a fogyasztóvédelem és a piaci műveletek hatékonysága, ugyanakkor épít a blokklánc innovációkból származó előnyökre is. Az egységes jogalkotói megközelítés hatalmas adminisztrációs terhet vesz le azoknak a vállalkozásoknak a válláról, melyek több EU tagországban is tevékenykednek, hiszen ezentúl lényegében egyetlen, egységes szabályrendszernek kell csak megfelelniük, nem pedig több ország sok esetben egymástól eltérő, ellentmondó keretrendszerének.
Az EU-ban tevékenykedő vállalatok számára ezzel a versenyfeltételek is egységesültek,
így a származási országuktól függetlenül az esélyeik is kiegyenlítődtek.
A MiCA pontosan azt a világos és átfogó keretrendszert nyújtja, amire a EU-ban tevékenykedő cégek már régen vártak, és az új törvénynek köszönhetően az EU nemcsak a fogyasztóknak nyújt kiemelkedően hatékony védelmet, hanem a kripto-szolgáltatásokat kínáló vállalatoknak is kedvez.
Mennyire térnek el az egyes EU-s országok regionális szabályozásai egymástól a MiCA fátyla alatt?
Jelenleg valóban léteznek bizonyos eltérések, ezek jelentőségét viszont nehezen lehet objektív módon megítélni: látunk példákat a szoros államközi együttműködésre, ugyanakkor a verseny is egyértelműen jelen van az egyes európai országok között, mely végső soron a nagy cégek megnyeréséért, és az ő megjelenésüktől várt munkahelyek létrejöttéért zajlik.
A MiCA ezentúl egy olyan keretrendszert kínál, amelyben a különböző EU-tagországok jogszabályalkotása a nagyobb harmonizáció irányába halad, ez pedig csökkenti a tagországok közötti különbözőségeket. A MiCA egy egységes és átfogó szabályrendszert kínál a digitális pénzügyi eszközök számára minden EU-tagországban, így ahelyett, hogy a különböző helyi jogszabályok sűrűjében vesznének el,
a vállalatoknak elég egyetlen, egységes keretrendszernek megfelelniük.
A törvény célja egyértelműen az, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az EU-n belül, székhelytől függetlenül, minden vállalat számára. Azzal, hogy egységesíti a jogszabályokat, a MiCA gátat szab az olyan piaci versenynek is, ami eddig az egyes országok jogszabályi különbözőségeinek kihasználására épült, vagyis arra, hogy egyes vállalatok azt az országot részesítik előnyben, ahol a szabályok megengedőbbek. Ez a biztosítéka az igazságos versenynek, és a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy inkább fejlesszenek és legyenek törvénytisztelők, ahelyett, hogy a jogszabályi kiskapukat keressék.
A MiCA lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok olyan működési engedélyt szerezzenek be,
amely az összes EU-tagországban érvényes.
Ez az „útlevél-mechanizmus” egyszerűbbé teszi a vállalatok számára az EU-n belüli terjeszkedést, hiszen nem kell külön, minden egyes országban működési engedélyéért folyamodniuk. Ez az egyszerűsített eljárás csökkenti az adminisztrációs terheket és az országhatárokon átnyúló üzlettevékenységet is elősegíti.
Mit gondolnak a hazai kriptotörvényről? Kellően alapos, szigorú, átlátható ahhoz, hogy szolgálni tudja a MiCA-szbályozás távlati céljait?
A MiCA átültetése a magyarországi joggyakorlatba 2024. április 20-án történt meg a MiCA végrehajtási törvény elfogadásával, a jogszabály pedig június 30-án lépett érvénybe. A törvény kiterjed a magyarországi kriptokibocsátásra, nyilvános ajánlattételre, a kriptodevizák kereskedelmére, illetve annak engedélyeztetésére, a kriptóval kapcsolatos szolgáltatásnyújtásra, továbbá szabályozza a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogkörét.
Magyarország Európában az első között integrálta a MiCA-t a nemzeti jogba.
Ezt azt mutatja, hogy az ország elkötelezett egy átfogó jogszabályi környezet megteremtése mellett, amely várhatóan a helyi kriptopiac növekedését fogja eredményezni, illetve befektetéseket fog vonzani, amelyekből a mindennapi kriptofelhasználók és a magyar gazdaság egyaránt profitálni fognak.
Magyarország olyan stratégiát választott, amely felkészíti az országot arra a jövőre, amelyben a kriptoeszközök széles körben elfogadott fizetőeszközzé válnak, és akár részét képezhetik az MNB kötelező tartalékának is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy
a magyar jogszabály egyes pontokon a MiCA-nál is szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz
a biztonság fokozása, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás érdekében. Ezek a célok összhangban vannak a saját céljainkkal, éppen ezért üdvözöljük őket, hiszen védik a felhasználót, elősegítik az innovációt és biztosítják az egészséges piaci versenyt. Úgy gondoljuk, hogy egy jól szabályozott kriptopiac erősíti a bizalmat és végső soron felgyorsítja a kriptodevizák még szélesebb körű elfogadását.
Mennyire tekinthető különutasnak a magyar megoldás, amiben a jegybank egymaga látja el a teljes piac felügyeletét?
Azt gondolom, hogy a magyar megközelítés a központi bankok hagyományos szerepköréből indul ki, amelyben hangsúlyos a pénzügyi stabilitás biztosítása és a teljes pénzügyi rendszer felügyelete, ideértve az olyan feltörekvő szektorokat is, mint a kriptodevizáké.
Magyarország nem egyedülálló ezzel a szerepfelfogással Európában,
hiszen a francia, német és a holland szabályozás is hasonló felügyeleti jogköröket biztosít a helyi központi bankoknak.
A Binance teljes mértékben nyitott az MNB-vel történő együttműködésre, készek vagyunk megosztani a központi bankkal a tapasztalatainkat, illetve konkrét információkat is, amelyek segíthetik a céljaik teljesülését. A Binance a világ legnagyobb kriptotőzsdéjeként más uniós tagországokban is szorosan együttműködik a helyi hatóságokkal, köztük nemzetközi bűnüldöző szervekkel, így az Interpollal és az Europollal is kapcsolatban állunk, és segítjük őket a kriptók bevonásával elkövetett csalások és egyéb törvénytelenségek felderítésében.
Az átalakuló szabályozó környezetnek milyen hatása van a kriptotőzsdék felhasználóbázisára?
Azzal, hogy a MiCA világos és egységes jogszabályi környezetet teremt, a kriptodevizák széles körű elfogadásához is hozzájárul. Az egyértelműség a jogszabályok terén a hagyományos piacok befektetőit és az intézményi befektetőket arra ösztönzi, hogy lépjenek be erre a piacra, így a felhasználók köre is tovább bővül ebben a szektorban.
Nagyon fontos fejleménynek tartom, hogy
a MiCA révén több intézményi befektető jelent meg a piacon,
akik éppen a megfelelő szabályozottság miatt döntöttek a részvétel mellett. Az így beáramló tőke nagyobb likviditáshoz és stabilitáshoz vezet a piacon, ami minden felhasználó számára jó hír.
Milyen trendet látnak az ether-ETF-ek indulását követően? Jellemző, hogy inkább ETF-et vesznek egy tőzsdei brókerektől az emberek, mintsem közvetlenül ethert?
Nézzük meg közelebbről, hogy mi a jelenlegi helyzet az etherrel! Fontos kiemelni, hogy jelentős fundamentális különbségek vannak az ether és a bitcoin között, ezért ajánlott az óvatosság, amikor a BTC-re jellemző piaci dinamikát várunk el az ethertől a saját ETF-jeinek elfogadását követően. Fontos különbség, hogy a bitcoinra széles körben tekintenek „digitális aranyként”, ami miatt ezt a valutát a hagyományos befektetők jobban értik és nagyobb értéket is tulajdonítanak neki. Azt, miszerint
az ethereum egy „megosztott szuperszámítógép”, nehezebb elmagyarázni egy bővített mondatban.
Jelenleg a bitcoin nagyobb hányada, körülbelül 11,7 százaléka forog tőzsdén, mint az ethernek (10,3 százalék), részben azért, mert jelentős mennyiségű ether van lekötve stakingben, azaz a blokklánc számítási kapacitásainak bővítésére szolgáló folyamatokban, melyek passzív hozamot is termelnek a befektetők számára, illetve különböző okos szerződésekben. A bitcointól eltérően, az ethert széles körben használják DeFi (decentralizált pénzügyi) protokollokban és más blokklánc applikációkban, ami azt jelenti, hogy egy jelentős hányaduk folyamatosan használatban van különböző blokklánc tevékenységekben.
Az ether kínálata, jellegzetességeiből fakadóan, eleve szűkebb, az iránta való keresletet pedig csak tovább fokozza az ETF-ek megjelenése, vagyis mindezek meredekebb áremelkedéshez, ugyanakkor nagyobb volatilitáshoz is vezetnek.
Ez a befektetők számára egyaránt jelent lehetőségeket és kockázatokat.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az ether piaci kapitalizációja a bitocinnál kisebb, ezért a tőkebeáramlás is erőteljesebb hatással lehet az árra.
Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az azonnali ether-ETF-ek hogyan fogják befolyásolni a stakinget hosszabb távon. Jelenleg, az ether tokenek 27 százalékát stakelik, és tankönyv szerint, amint az ether ára emelkedésnek indul, a staking jutalmaké is emelkedni fog, ami a még vonzóbbá teheti ezt a tevékenységet.
Az ether-ETF-ek befektetői azonban ebből a passzív jövedelemből nem részesülhetnek majd,
mivel az új tőzsdén kereskedett alapok elindításának kvázi követelményeként tűzte ki ezt a pontot az amerikai tőzsdefelügyelet.
Ez a korlátozás a hozzáértőbb ethertulajdonosokat arra késztetheti, hogy inkább közvetlenül etherben tartsák és stakeljék a pénzüket, semmint, hogy ETF-ekbe fektessenek. Egy ilyen forgatókönyvvel számolva nincs kizárva, hogy a nemrégiben bevezetett ETF-ek iránt mégiscsak mérsékeltebb lesz a kereslet.
Vélhetően két, jól elkülönült csoportot fognak képezni
- azok, akik inkább közvetlenül fognak tartani és stakelni ethert
- és azok, akik az ETF-ekbe fektetik a pénzüket.
Ez előbbiek között a kriptofelhasználók lesznek túlsúlyban,
míg a hagyományos intézményi befektetők valószínűleg inkább az ETF-ek mellett fognak dönteni.
A staking dinamikája azért nagyon fontos, mert hatással van az ether piaci kínálatára. A nagyobb staking jutalmak – amit az ether árnövekedése eredményez – még több tulajdonost ösztönözhet arra, hogy az etherét stakingben kösse le, ami tovább szűkíti a kínálatot és további áremelkedéshez vezet. Ennek ellenére, ma még nem látható előre, hogy az ETF-ekben tartott ether tokenek hiánya a staking terén vajon fog-e ellenhatást kifejteni erre a folyamatra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.