Az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázió kezdete után szinte azonnal, már 2022 márciusában megtiltotta a készpénz szállítását Moszkvába, ennek ellenére 2,27 milliárd dollár értékben került papírpénz formájában dollár és euró Oroszországba csak 2023 decemberéig. (Egy dollár 360,6 forint.)
A Reuters ezt vámadatokból derítette ki, és bár újabb adatok nem állnak rendelkezésre, ebből is egyértelművé vált, hogy Moszkva ezen a téren is ügyesen megkerüli a szankciókat, és továbbra is használja a két devizát a kereskedelmi ügyletekben.
Az iratok szerint
a készpénzt elsősorban az Egyesült Arab Emírségekből és Törökországból viszik Oroszországba;
egyikük sem korlátozza a kereskedelmi kapcsolatokat Moszkvával. A származási hely azonban az esetek több mint felében nincsen megjelölve.
Az Egyesült Államok mindenesetre tavaly és idén is büntetett már harmadik országból származó cégeket a szankciók megsértése miatt.
A brit hírügynökség emlékeztetett, hogy a kínai jüan vette át a zöldhasú szerepét a legfontosabb külföldi devizák között, de állandósultak a fizetési problémák körülötte.
A dollár azonban még mindig fontos, elsősorban a magánszemélyek számára, akiknek szükségük van rá a külföldi utazásokhoz, beszerzésekhez, de még tartaléknak is. „A magánszemélyek számára a dollár még mindig megbízható deviza” – mondta a hírügynökségnek Dmitrij Polevoj, az Astra Asset Management befektetési vezetője.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy
Moszkva a devizabeszerzésben is készült az invázióra: 2021 novembere és 2022 februárja között 18,9 milliárd értékben importált készpénzt dollárban és euróban, míg az előző négy hónapban csupán 17 millió dollár értékben.
Szakértők szerint ráadásul a valós számok ennél sokkal magasabbak lehetnek.
A háború kezdete után az orosz jegybank gyorsan korlátozta a magánszemélyek devizakészpénz-felvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt.
Az adatok szerint
2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot,
míg a devizabeáramlás jóval nagyobb volt.
A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy kevéssé ismert cég, az Aero-Trade volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi forgalomról számolt be, a legtöbb ügyletben azonban csak bejelentőként szerepel, így nem ismerni pontosan a készpénz forrását és célállomását.
Egy 20 millió eurós készpénzszállítmány azonban az Yves Rocher Vostokhoz került papíron tavaly; a francia kozmetikai cég még mindig többtucatnyi boltot üzemeltet Oroszországban. Az anyacég azonban állítja, hogy sosem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, sosem próbálta megkerülni a szankciókat, és nem is fogja.
A 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint negyede bankokhoz került, többnyire nemesfémek ellenértékeként. Jó néhány orosz pénzintézet kapott 580 millió dollár értékű bankjegyet a vizsgált időszakban aranyért és ezüstért cserében.
Több ilyen ügylet résztvevője volt a Demas Kuyumculuk török aranykereskedő cég, amely azzal védekezett, hogy még a szankciók kiszabása előtt kötött hosszú távú szerződések egyenértéke cserélt így gazdát, mivel a megszokott átutalási csatornák lezárultak Oroszország kizárásával a SWIFT-rendszerből.
A többi nagy készpénzimportőr között voltak a Roszteh, az állami tulajdonú hadiipari konglomerátum által ellenőrzött cégek is. A Roszteh, amely 2014 óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.