Már az egymást követő második negyedévben nem tudta kitermelni a 31 milliárd dolláros beígért osztalékát a világ legértékesebb olajipari vállalata. A Saudi Aramco ezúttal 29,1 milliárd dollár tiszta nyereséggel zárta az április–júniusi időszakot, ez 3,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, viszont magasabb a Morgan Sranley 27,8 milliárd dolláros előzetes becslésénél. Mindamellett a szaúdi társaság sietett közölni, hogy ennek ellenére a rögzített összeget kifizeti részvényeseinek.
Mondjuk nem is tehetne mást, hiszen egyrészt gyakorlatilag tőle függ az arab olajkirályság költségvetésének bevételi oldala, másrészt az állam a Public Investment Fund (PIF) vagyonalapon keresztül 97 százalékban tulajdonosa is a cégnek.
A szaúdi büdzsé a csillagászati olajbevételek ellenére is deficites lesz a következő években, ami önmagában is megdöbbentő fejlemény. Mohamed bin Szalmán koronaherceg, Szaúd-Arábia irányítója két kézzel szórja a milliárdokat, hogy az olajkorszak utáni időkben se nélkülözhessen országa.
A több lábon állás jegyében olyan futurisztikus projekteket indított, mint a Neom,
az okostechnológiákkal ellátott és a turizmus fellendítésére hivatott, 170 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező óriásváros, amelynek a tervezése és kivitelezése a monumentális költségek miatt csúszást szenved – mert híján van a forrásnak.
Pedig a Saudi Aramco mindent megtesz, hogy Mohamed bin Szalmán országépítő teveit támogassa, az üzleti évre garantált 124 milliárd dolláros osztalék mellett a szabad készpénzállomány nagyságától függő extra osztalék kifizetésére is vállalkozott, továbbá júniusban 12 milliárd dollár értékben részvényeket dobott a piacra, noha működéséhez arra a bevételre sem lett volna szükség.
Ha a cégnek nem is, de a büdzsének annál inkább. A jelenlegi 1761 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a világ ötödik legértékesebb cégének számító Saudi Aramco részvényeit a rijádi tőzsdén jegyzik, ám valós teljesítményét a céget marionettbábuként rángató szaúdi királyi család befolyása miatt nehéz megítélni. Ez is benne van abban, hogy az Aramco-részvények árfolyama az idén a piaci riválisokéval –
szembemenve, 19 százalékkal gyengült. Olyannyira, hogy a júniusban kibocsátott részvények ma már kevesebbet érnek, mind amennyit a kiválasztott befektetők akkor fizettek értük. A Bloomberg Intelligence által összeállított, 21 tagú globális integrált olajipari vállalatokat tartalmazó indexben a legrosszabbul az Aramco teljesített az idén, pedig a versenytársak is hasonló stratégiát folytatnak, annyiban, hogy osztalékfizetés és részvény-visszavásárlás útján a nyereségük jó részét szétosztják a befektetőik között. Akik így sem elégedetlenek.
Az Aramco részvénye a cég hosszú távon garantált nyereségtermelő képessége miatt jó és kiszámítható befektetésnek számít, ezért aki nagy nehezen hozzájutott, az meg is tartja
– hangsúlyozta a Bloombergnek Ryan Lemand, a Neovision Wealth Management igazgatója, aki a mostani árfolyamgyengülést átmenetinek nevezte, s biztos abban, hogy a cég magára talál, és megrázza az osztalékfát, ahonnan ezúttal 7,2 százalékos hozammal felcímkézett gyümölcsök hullottak a részvényesek kosarába.
A Saudi Aramco taktikai csatározások főszereplőjeként nagy nyomás alatt áll, az a feladata, hogy a világpiaci olajkeresletnek és -kínálatnak megfelelően balanszírozzon „felsőbb szerve”, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) iránymutatása szerint.
A kartell vezető ereje Szaúd-Arábia, amely tavaly napi 9 millió hordós termelési kvótát vállalt, s tartja is magát ehhez a három éve legalacsonyabban megállapított szinthez.
A kínálat alacsonyan tartásával próbálja felfelé tolni a világpiaci árat, de azt már annyi geopolitikai és gazdasági tényező formálja, hogy ez egyszersmind a királyság érdekérvényesítési képességeit is behatárolja.
A termelés várhatóan az év későbbi szakaszában növekedni fog, mivel Szaúd-Arábia a negyedik negyedévtől kezdődően feloldja önkéntes korlátozásainak egy részét.
Hiába, kell a pénz, hogy a folyamatosan, immár negyedik negyedéve csökkenő teljesítményt felmutató szaúdi gazdaság friss impulzust kapjon. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, júliusi értékelésében minden más meghatározó országnál nagyobb mértékben rontotta le a növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Az IMF szerint a királyságnak hordónként száz dollár közeli olajra van szüksége a költségvetés kiegyensúlyozásához.
de egyelőre a közel-keleti konfliktus, a vörös-tengeri válság és az orosz–ukrán háború eseményei ellenére sem történik árrobbanás.
Az amerikai recessziós fenyegetések és Kína tartósuló gyengélkedése pedig csak olaj a tűzre. Az OPEC és szövetségesei – köztük Oroszország – csaknem két éve tartják vissza a szállításokat, hogy ezzel próbálják felhúzni az árakat – vajmi kevés eredménnyel.
Az irányadó londoni nyersolajárak kedden hordónként 76 dollár közelében mozogtak. Az Aramco a második negyedévben átlagosan 85,70 dolláros áron adta el olaját, szemben az egy évvel korábbi 78,80 dollárral.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.