Nem tejel eleget a szaúdiak fejőstehene

Már az egymást követő második negyedévben nem tudta kitermelni a 31 milliárd dolláros beígért osztalékát a világ legértékesebb olajipari vállalata. A Saudi Aramco ezúttal 29,1 milliárd dollár tiszta nyereséggel zárta az április–júniusi időszakot, ez 3,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, viszont magasabb a Morgan Sranley 27,8 milliárd dolláros előzetes becslésénél. Mindamellett a szaúdi társaság sietett közölni, hogy ennek ellenére a rögzített összeget kifizeti részvényeseinek.

Mondjuk nem is tehetne mást, hiszen egyrészt gyakorlatilag tőle függ az arab olajkirályság költségvetésének bevételi oldala, másrészt az állam a Public Investment Fund (PIF) vagyonalapon keresztül 97 százalékban tulajdonosa is a cégnek. 

Kell a pénz a szaúdi gigaprojektekhez

A szaúdi büdzsé a csillagászati olajbevételek ellenére is deficites lesz a következő években, ami önmagában is megdöbbentő fejlemény. Mohamed bin Szalmán koronaherceg, Szaúd-Arábia irányítója két kézzel szórja a milliárdokat, hogy az olajkorszak utáni időkben se nélkülözhessen országa. 

az okostechnológiákkal ellátott és a turizmus fellendítésére hivatott, 170 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező óriásváros, amelynek a tervezése és kivitelezése a monumentális költségek miatt csúszást szenved – mert híján van a forrásnak. 

Pedig a Saudi Aramco mindent megtesz, hogy Mohamed bin Szalmán országépítő teveit támogassa, az üzleti évre garantált 124 milliárd dolláros osztalék mellett a szabad készpénzállomány nagyságától függő extra osztalék kifizetésére is vállalkozott, továbbá júniusban 12 milliárd dollár értékben részvényeket dobott a piacra, noha működéséhez arra a bevételre sem lett volna szükség. 

Ha a cégnek nem is, de a büdzsének annál inkább. A jelenlegi 1761 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a világ ötödik legértékesebb cégének számító Saudi Aramco részvényeit a rijádi tőzsdén jegyzik, ám valós teljesítményét a céget marionettbábuként rángató szaúdi királyi család befolyása miatt nehéz megítélni. Ez is benne van abban, hogy az Aramco-részvények árfolyama az idén a piaci riválisokéval –

• Exxon,
• Shell,
• Chevron,
• BP,
• PetroChina,
• TotalEnergies –

szembemenve, 19 százalékkal gyengült. Olyannyira, hogy a júniusban kibocsátott részvények ma már kevesebbet érnek, mind amennyit a kiválasztott befektetők akkor fizettek értük. A Bloomberg Intelligence által összeállított, 21 tagú globális integrált olajipari vállalatokat tartalmazó indexben a legrosszabbul az Aramco teljesített az idén, pedig a versenytársak is hasonló stratégiát folytatnak, annyiban, hogy osztalékfizetés és részvény-visszavásárlás útján a nyereségük jó részét szétosztják a befektetőik között. Akik így sem elégedetlenek.

– hangsúlyozta a Bloombergnek Ryan Lemand, a Neovision Wealth Management igazgatója, aki a mostani árfolyamgyengülést átmenetinek nevezte, s biztos abban, hogy a cég magára talál, és megrázza az osztalékfát, ahonnan ezúttal 7,2 százalékos hozammal felcímkézett gyümölcsök hullottak a részvényesek kosarába.

A Saudi Aramco taktikai csatározások főszereplőjeként nagy nyomás alatt áll, az a feladata, hogy a világpiaci olajkeresletnek és -kínálatnak megfelelően balanszírozzon „felsőbb szerve”, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) iránymutatása szerint. 

Az OPEC árpolitikája sem vált be 

A kartell vezető ereje Szaúd-Arábia, amely tavaly napi 9 millió hordós termelési kvótát vállalt, s tartja is magát ehhez a három éve legalacsonyabban megállapított szinthez. 

A kínálat alacsonyan tartásával próbálja felfelé tolni a világpiaci árat, de azt már annyi geopolitikai és gazdasági tényező formálja, hogy ez egyszersmind a királyság érdekérvényesítési képességeit is behatárolja. 

A termelés várhatóan az év későbbi szakaszában növekedni fog, mivel Szaúd-Arábia a negyedik negyedévtől kezdődően feloldja önkéntes korlátozásainak egy részét. 

Recesszióban a szaúdi gazdaság

Hiába, kell a pénz, hogy a folyamatosan, immár negyedik negyedéve csökkenő teljesítményt felmutató szaúdi gazdaság friss impulzust kapjon. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, júliusi értékelésében minden más meghatározó országnál nagyobb mértékben rontotta le a növekedésre vonatkozó előrejelzését. 

de egyelőre a közel-keleti konfliktus, a vörös-tengeri válság és az orosz–ukrán háború eseményei ellenére sem történik árrobbanás. 

Az amerikai recessziós fenyegetések és Kína tartósuló gyengélkedése pedig csak olaj a tűzre. Az OPEC és szövetségesei – köztük Oroszország – csaknem két éve tartják vissza a szállításokat, hogy ezzel próbálják felhúzni az árakat – vajmi kevés eredménnyel.

Az irányadó londoni nyersolajárak kedden hordónként 76 dollár közelében mozogtak. Az Aramco a második negyedévben átlagosan 85,70 dolláros áron adta el olaját, szemben az egy évvel korábbi 78,80 dollárral.